Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy… több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 8. szerda, 19:00
Karel Čapek: A fehér kór
Őrült rendszer, de van benne beszéd, parafrazeálta valaki – illetve valakik, mert olyan poén ez, hogy sokaknak az eszébe juthat, tehát jutott is – Shakespeare Hamletjének kissé sarkos, ám annál magvasabb állítását a XX. század valamelyik totalitárius diktatúrájáról: hogy a Hitler, vagy a Sztálin nevével fémjelzettet illette vele, ma márösszemosódik – bár ettől még nem lesz mindegy.
Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét. Csakhogy nem hajlandó a receptet közkinccsé tenni, amíg a haza, és a többi hazák felelős vezetői meg nem fogadják, hogy felhagynak minden háborúval.
Vagyis magyarán: mondjunk le mindenről, ami az életet vadromantikussá, harsány tartalommal kitöltötté, emlékmű után kiáltóvá, hősi eposzban elbeszélhetővé teszi – cserében azért, hogy élünk. Hogyan válaszol erre a kihívásra a Haza; a Haza vezetői, a Haza derékhada; és végül, de nagyon is utolsósorban a nép, az istenadta Nép – erről szól Čapek darabja.
Tényleg (de most őszintén): Önök hogyan válaszolnának?
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. 2014-es…
A Love Letters című kétszemélyes színdarab az amerikai szerző egyik leggyakrabban játszott műve, amely mosolyogtató és könnyfakasztó jeleneteivel a világ…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
