Összes kategória

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

" .. Segítségért kiáltok, de csak tátogok, üresen, mint a hal. Saját sikolyom riaszt fel ilyenkor, villanyt gyújtok, köröttem hálószobánk ismerős bútorzata, ágyunk fölött mindent értő őseim, egyedüli tanúim rá, hányszor futottam éjjelente kaput nyitni mentőnek, mentőkocsinak .. "

A Macbeth időtlen mese a hatalomvágyról, a gyilkosságról és a végeérhetetlen erőszakról. Az eleinte vonakodva gyilkoló Macbeth, miután elfoglalja a trónt, hidegvérű sorozatgyilkossá válik. Felesége, a tettestárs Lady Macbeth, beleőrül tettébe.

Cédric Chapuis: Élet-ritmusra
monodráma, magyarországi bemutató

Egy egész népet fogva tart a kollektív bűntudat egy olyan bűn miatt, amit nem is ők követtek el. Rettegésben élnek, a szabadgondolkodás és a tolerancia tiltott dolgok. Bárki, bármikor megfélemlíthető. Mindenek fölött a zsarnoki hatalom áll. A szabadság, a saját döntések, valamint ez utóbbi következményei, és a velük való szembenézés veszélyes terep.

Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...

Egy krími üdülőhelyen alkoholmérgezést kap a helyi lakosság véréből mintát venni érkezett amerikai ügynök, egy apa saját példájával teszi világossá a fia számára, mi az élet értelme, egy nő romantikus szerelemről álmodik, de sivár magány lesz a sorsa, egyetlen lánya is elhagyja..

„Mi ez az egész, ami fáradságom hamurétege alatt csak izzik homályosan és fájdalmasan, de nem lobban tiszta lángra?”

Ebben a történetben egy emberre, közelebbről meghatározva egy tanáremberre, egy óvóbácsira vadásznak, akit hamisan vádoltak meg, éspedig rendkívül súlyos bűnnel, ha nem a legsúlyosabbal, ha egy tanárról, pláne egy óvóbácsiról van szó: pedofíliával.

Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X

Bródy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye.

Ferdinand von Schirach sztárügyvéd lebilincselően izgalmas darabja egy bírósági tárgyalás történetét meséli el úgy, hogy a nézőket egy interaktív játékra invitálja.

A Madison megye hídjai Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével meghódította az egész világot. Magyarországon először Udvaros Dorottya és László Zsolt kelti életre a felkavaró történetet.

Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás…
Nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

Az esti meseműsor feladata, hogy az ember egésznapi cselekvéssorát lezárja és előkészítse a lelket az éjszakai nyugalomra. Az előadás legfontosabb funkciója természetesen mégiscsak az, hogy a nézőink ízlését és szocialista nevelését a helyes irányba tereljük. Ma esti műsorunkban keletre utazunk. Ehhez jó szórakozást kívánunk!

A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?

A történet színtere egy elmegyógyintézet, elbeszélője egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását.

Charlie Gordon csodálatos szellemi fölemelkedése és méltóságteljes visszatérése korábbi énjéhez felemelő példájává válhat az emberi kitartásnak, az élni akarásnak, az optimizmusnak, a szeretet erejének.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató.

„Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.

Salgótarján, az 1920-as évek eleje. Meghatározó történelmi idő, aminek sodrában mindenki hasonlóvá válik: bányász, polgár, valahol mind egyformák a sorscsapásban, együvétartozásban, továbbélésben.

A karantén közepén úgy döntöttem, hogy odaköltözöm a nagymamámhoz. Ő 97 éves, én 35. Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal.

Egyetlen kéretlen érintés elindítja a lavinát. Ki a hibás? Kinek van igaza? Hol húzódik a személyesség és a zaklatás közti határ? A percről percre feszültebbé váló dráma megtörtént eseményeken alapul.

"Mi lenne, ha Örkény István egy nap újra megjelenne, egy színészben, egy színházban, egy este, leülne, venne egy lélegzetet, mesélni kezdené - olykor felállna - az életét, azután megint eltűnne?" Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki, ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek.

George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.

A tehetség hatalmas érték, amit fel kell ismerni és kaput kell nyitni előtte. Mert a tehetség egy komplex tulajdonságcsoport. Része az a fajta attitűd, ami miatt nyitottan és érzékenyen lehet viszonyulni helyzetekhez, és ami talán az egyik legfontosabb: része a különleges idegrendszer is.

Alessandro Baricco: NOVECENTO
monodráma
Műsoridő: 1ó 40p

Anton Pavlovics Csehov: SIRÁLY
Fordító: Makai Imre
Vidéki birtokára hazaérkezik a híres színésznő, hogy a nyarat családja körében pihenéssel töltse, a nyár alatt szerelmek szövődnek, de a boldogság tünékeny illúzió.

„Bizarr, átkosan buja színdarab, amely kibontja gyászos, mérgesen-édes illatú virágát.” /Kosztolányi Dezső/

Madách Imre nagylélegzetű drámai költeménye a gimnazisták kötelező olvasmánya. A Kolibri Színház előadása nem csak őket, de a kicsivel fiatalabbakat és az idősebbeket is megszólítja.

Charlie egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé. Rég nem látott apja meghal és megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. Ki lehet az? Ki örökölte a dollármilliókat? Az illető egy zárt intézetben él, egy autista zseni..

Audiberti színműve „határ darab”: dráma és komédia, klasszikus és húsba maróan modern, költőien megmunkált nyelv és szabadszájúság határán. Pont annyira határán, mint gazság és igazság között az ,,i”.