Jegyvásárlás
13 Esemény
Összes kategória
53 program
Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámája szenvedélyes vádirat minden háború ellen, egyben gazdag, összetett történet arról, milyenek vagyunk mi, emberek; küzdelmeinkről, vágyainkról, félelmeinkről, túlélési stratégiáinkról.
Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… Nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató. „Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)
A Táp Színház az Utas és holdvilág után új darabbal jelentkezik és nyitja meg a Trafó pandémia utáni szezonját. Mindjárt a virtuális jövőbe ugrunk, merész vízió tárul elénk egy sor erkölcsi kérdéssel. Egy nyomozás, melynek kapcsán eljutunk a felelősség kérdéséig!
Bródy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye.
Egy nagyobb bűnszervezet gyűlésén razziát tart a rendőrség..
Két nő és két férfi útjai keresztezik egymást a nagyvárosban, ahol legjobb a névtelen szex. Lazíts… Ne legyél beszari. Az élet kockázat nélkül halál. Csak hagyd, hogy szeressenek.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...
Egy egész népet fogva tart a kollektív bűntudat egy olyan bűn miatt, amit nem is ők követtek el. Rettegésben élnek, a szabadgondolkodás és a tolerancia tiltott dolgok. Bárki, bármikor megfélemlíthető. Mindenek fölött a zsarnoki hatalom áll. A szabadság, a saját döntések, valamint ez utóbbi következményei, és a velük való szembenézés veszélyes terep.
Erzsébet királyné életével és tragikus halálával már sokan sokféleképpen foglalkoztak, de prózai színpadi mű még nem született. A Sisi című előadás ezért hiánypótló munka. Egészen új megközelítésből igyekszik Sisi s gyilkosa sorsát külön-külön és együtt is megérteni.
Sokszor azok az emberek bántanak minket, élnek vissza a hatalmukkal, akiket szeretünk, akiknek sokat köszönhetünk. Gyerekek vagyunk, de nem csak a családunkban, hanem abban a demokráciában is, amiben élünk. Nem nőttünk fel. Gyerekként kezelnek minket, de ami még rosszabb, mi is gyereknek gondoljuk magunkat. Hagyjuk, hogy a nálunk erősebb, hangosabb mondja meg kik vagyunk, mit csináljunk és hol a helyünk. A felnőttség azt jelenti, hogy az ember a saját lábára áll. Kimond dolgokat, képviseli a határait, és cselekszik. Ez felelősséggel jár. És nem csak jogokkal, de kötelességekkel is. Meg kell szólalni. Ki kell állni magunkért. Csak az tud felelősséget vállalni, aki tudja a jogait és él is velük. Könnyű ezt mondani, de minden személyes történet, hihetetlenül bonyolult, és minden kiállás nehéz. És fontos, hogy miután megöltük apáinkat, legyen tudásunk, célunk, és saját mondanivalónk, amivel a helyükbe lépünk. Nekem erről szól a Születésnap.
„Mi ez az egész, ami fáradságom hamurétege alatt csak izzik homályosan és fájdalmasan, de nem lobban tiszta lángra?”
Az erőszak áldozatai – ha egyáltalán lehetőségük van segítséget kérni – kafkai útvesztőbe kerülnek. Ki fog nekik hinni a vak komondorok országában? Az előadás egyaránt szól a bántalmazott nők kiútjáról és a segítő háló lehetőségeiről és korlátairól.
Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...
A darab főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.
A művet külön kell választani a művésztől. Önzetlen zseni nem létezik. Bántalmazók nélkül üresebb lenne a világ. Ha vállalod magad, jobb ember leszel. Jó emberekkel jó dolgok történnek. Vagy?
George Orwell 1948-ban írta meg disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, a darab bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után.
Madách Imre nagylélegzetű drámai költeménye a gimnazisták kötelező olvasmánya. A Kolibri Színház előadása nem csak őket, de a kicsivel fiatalabbakat és az idősebbeket is megszólítja.
El lehet-e különíteni az embert a tetteitől? Számít-e, milyen vélt vagy valós nyomásnak engedelmeskedve adja be a derekát – vagy épp törtet hideg fejjel, tudatosan? Mire jutunk a pszichologizálással, amikor fontos, akár az egész történelemre is jelentős hatást gyakorló döntésekről van szó?
Tóth Flóra a túl fiatal, túl csinos, túl határozott tanítónő egy saját szabályok mentén élő kis faluba érkezik, hogy az életre tanítsa a gyermekeket. A kérdés: meddig viselhető el, hogy az odaadó munkát, tudást semmibe vegyék?
Az "anyegin.hu" az online-térben játszódik, a mai Magyarországon. Anyegin és Tatjana, illetve Lenszkij és Olga egy internetes társkeresőn ismerik meg egymást, hisz az internet romantikája a legjobb unaloműző. Nélküle nem tudunk élni.
A nácik hatalomra jutásának évében, 1933-ban családjával Németországból a biztonság reményében menekült Hollandiába. 1940-ben a németek elfoglalták Amszterdamot, és 1942. júliusában a nácik és a velük együttműködő hollandok megkezdték az ország zsidó lakosságának lengyelországi haláltáborokba történő deportálását. Erre a tervszerű népírtásra a görög eredetű holokauszt, illetve a héber soá, magyar történeti munkákban a vészkorszak kifejezések használatosak.
Huszár Zsoltra emlékezve. Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.
A hatalom és a hit, a barátság és a gyűlölet, a másság (zsidók és rómaiak) miatti problémák harca, a kényszercselekvés, az elutasítás avagy a kompromisszumkeresés drámája.
Egyetlen kéretlen érintés elindítja a lavinát. Ki a hibás? Kinek van igaza? Hol húzódik a személyesség és a zaklatás közti határ? A percről percre feszültebbé váló dráma megtörtént eseményeken alapul.
„Minden futásnak más illata van. És más története, és más tanulsága. És sokszor pokoli nehéz, de nem szabad róla lemondani, mert van valami, ami csak ezáltal megtapasztalható. A mai futásnak frissen vágott fű és fekete harangvirág illata van. És körbefutom a Margitszigetet egyszer, és kétszer, és sokszor, és amikor észbe kapok, már a Gellérthegyen találom magam.
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül.”
A cselekmény Gdanskban, a német lengyel határon elhelyezkedő szabad városban játszódik, és az egyre inkább felfokozódó, elmérgesedő német-zsidó viszonyokat vizsgálja, gyerekkori barátságok elromlását, valamint a történelem diktálta változások emberi vonatkozásait, a második világháború kegyetlen eseményeinek tükrében.
Író: Tom Stoppard: fordította: Vas István A William Shakespeare Hamlet, dán királyfi című tragédiájából származó idézeteket fordította: Arany János.
Jens Raschke: ALSZANAK A HALAK? monodráma
Ferdinand von Schirach sztárügyvéd lebilincselően izgalmas darabja egy bírósági tárgyalás történetét meséli el úgy, hogy a nézőket egy interaktív játékra invitálja.
