Színház, Néptánc

A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel 300 művészének egyedülálló, közös műsora.

Előadásunk legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre.

Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes és utánpótlás csoportjai a magyar népmese világába kalauzolja el nézőit az előadás során.

A Kecskemét Táncegyüttes évadzáró táncelőadása

A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint a nagy elődök szellemi hagyatéka jelenti azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai ölelésében. E kincsek között találjuk Makovecz Imre életművét is.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“
Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság.

MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ
Helyszín: Színházterem
Esemény kezdése: 2023. 06. 19. (hétfő) 17.00

A BRÉMAI MUZSIKUSOK – A Chorhidea Kamarazenekar és a Kecskemét Táncegyüttes műsora

Mély szenvedélyek és érzelmek hatják át a régi székely népballadát, a több változatban ránk maradt Barcsai szeretőjét. Az alapszituáció tértől és időtől függetlenül ismerős: a feleség és a férj között valami nagyon nincs rendben. A bajok akkor kezdődnek, amikor kiderül, hogy az asszony képtelen kiverni a fejéből egykori szeretőjét.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.

Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

Egy ikonikussá vált produkció, mely formabontóként tört utat magának egykor, elköszönve a megszokott sémáktól. Életre keltve Nikola Parov dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjét, táncosaink egy valóságos táncvihart a színre hozva jelenítik meg a Nap kultuszát.
A Napét, melyből minden ered: olykor szenvedni hagy, máskor testünket erővel, szívünket szerelemmel tölti meg. Látva mélységeinket, végül mindig újra felragyog fénye. Az pedig nem más, mint a Szeretet lángolása, az egymásért dobbanó emberszívek fényes fáklyája.
A Naplegenda intenzív hívószó a néptánckedvelők, és a műfajban kevésbé jártas érdeklődők számára egyaránt, alkotói egytől-egyig meghatározó színek a hazai néptánc- és zenekultúra palettáján.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.