Összes kategória

2023. február 24-én pénteken 18 órától Filmes közönségtalálkozóra kerül sor Földes Lászlóval (HOBO).

A Lili Marleen egy sláger. Gigagiccs, bár már egyre nehezebb megmondani, mi is az a giccs. A verset Hans Leip írta még a nagy háború idején, aztán Norbert Schultze zenéjével, és elsőként Lale Andersen előadásában fajult sikerré, hogy végül a II. világháború alatt legyen belőle masszív dallamtapadás a frontvonalak mindkét oldalán.

A mozibubusok számára talán nem ismeretlen Josef von Sternberg 1930-as filmje, A kék angyal Marlene Dietrich (Lola) főszereplésével. Ha mégsem ugrik be, a dal - Ich bin die fesche Lola - biztosan megvan. Fassbinder azonban egy percig sem gondolja, hogy újra kellene forgatnia a német hangosfilm egyik első nagy dobását.

A filmeknek sorsuk van. Közük van ahhoz a korhoz és kultúrához, amelyben születnek. Szergej Mihajlovics Eisenstein filmje, az Alekszandr Nyevszkij azaz A jégmezők lovagja szemléletesen példázza ezt.

Lassan negyvenegy éve, hogy meghalt Rainer Werner Fassbinder. Harminchét évesen. Rendezőként negyvennégy filmet hagyott maga után: lélekviharban bővelkedő, provokatív, a német múltat és jelent egészen új nézőpontból vizsgáló filmeket. Huszonhét éves volt, amikor saját drámájából filmre vitte a Petra von Kant keserű könnyeit, amelynek minden szereplője nő.

Az úgynevezett német újfilm meghatározó rendezője volt Rainer Werner Fassbinder, Wim Wenders, Volker Schlöndorff és Werner Herzog. Werner Herzog alkotásaiban rendszerint felbukkannak a mesék, a hiedelmek, a legendák. Ja, és a megszállottság gondolata.

Gonosz, ironikus és megrendítő. Schlöndorff Günter Grass 1959-es regényét vitte filmre, de a regény megjelenése után eltelt két évtized - és az azóta eltelt újabb négy évtized - alatt a mű gondolatai nem porladtak el.

Valamikor réges-régen, talán még a hatvanas években az európai művészek, köztük a filmesek kezdték megszeretni az amerikai kultúrát. Hogy hogyan, miért és mivégre? Izgalmas kérdés, érdemes lenne megbeszélni.

IV. (Rettegett) Iván volt az első orosz cár 1547-től. Ellentmondásos személyiség. Reformer, a bojárok hatalmának megnyirbálója, a közigazgatás megújítója, az egységes Orosz Birodalom építője. Egyben pedig kegyetlen egyeduralkodó, aki brutálisan leszámol politikai ellenfeleivel.

IV. (Rettegett) Iván volt az első orosz cár 1547-től. Ellentmondásos személyiség. Reformer, a bojárok hatalmának megnyirbálója, a közigazgatás megújítója, az egységes Orosz Birodalom építője. Egyben pedig kegyetlen egyeduralkodó, aki brutálisan leszámol politikai ellenfeleivel.

A filmeknek sorsuk van. Közük van ahhoz a korhoz és kultúrához, amelyben születnek. Szergej Mihajlovics Eisenstein filmje, az Alekszandr Nyevszkij azaz A jégmezők lovagja szemléletesen példázza ezt.

Léna, aki nem igazán találja helyét az iskolában és otthon sem felhőtlen a kapcsolata szüleivel, nagyon vágyik egy igazi barátra. Egy délután, amikor épp hazafele igyekszik az iskolából, egy gyámoltalan oroszlánkölyökre lesz figyelmes...

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő része, amely a szürrealizmus mestere, Salvador Dalí és múzsája-alkotótársa, Gala életén és művészetén vezeti végig a nézőket. Az átfogó portréfilm 1929-től kezdve követi nyomon Dalí életpályáját - ekkor csatlakozott a szürrealistákhoz, és ugyanebben az évben ismerte meg Galát - egészen 30 évvel ezelőtti, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.

Lisa Immordino Vreeland többszörösen díjnyertes dokumentumfilmjében a modern művészet és 20. századi művészvilág egyik legszínesebb egyénisége, Peggy Guggenheim portréja rajzolódik ki.