Összes kategória

Diótörő - Klasszikus mese-show, újragondolva
A történet kezdetén megismerhetjük Masát, Mását és Lujzát, a három testvért, akik a szeretet ünnepén kiosonnak a nevelőintézetből és az utcán az embereket nézik, ahogy készülődnek karácsony ünnepére.

A Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balettnek a Müpa színpadán élőben először most látható háromrészes táncestje több szálon is kötődik az intézményhez.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban.

A Budapest Főváros Bartók Táncegyüttest Timár Sándor, Kossuth-díjas koreográfus és táncpedagógus alapította 1958-ban. Az együttes fő céljának tekinti a néptánc anyanyelvi szintű elsajátítását és autentikus módon való színpadra állítását.

Az It Contains Hard Parts című táncelőadás központi témája az egyén és a csoport között fennálló feszültség. Születésünk pillanatától kezdve különböző közösségekben mozgunk – de vajon mi határozza meg, hogyan viselkedünk ezekben a csoportokban, milyen értékek mentén élünk együtt? Hogyan befolyásolják egyéni döntéseinket a közösségekben tapasztalt elvárások? A darab különböző szociális kapcsolatokat vizsgál, amelyeket a magyarországi és hasonló társadalmi kontextusokban tapasztalt személyes élmények ihlettek.

December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő.

A hős Király Kis Miklós fülig szerelmes lesz a világ legszebb lányába, Tündér Terciába, és bármilyen hihetetlennek is hangzik, a címszereplő Amarilla folyamatosan segíti a daliát, miközben az ő szíve is érte dobog. A sokat olvasott mesekönyvből ezúttal a táncszínpadra repül a klasszikussá nemesedett történet a Budapest Táncszínház művészeinek közreműködésével.

Karácsony este együtt díszíti a család a szalonban felállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának...

A Székesfehérvári Balett Színház Jiří Kylián Un Ballo című koreográfiáját, valamint Egerházi Attila CIRKUSZ című rendezését állítja színpadra, kétrészes előadásában.

A hazai kortárs táncélet fáradhatatlan alkotója FrenÁk, akinek munkái egy-egy képkocka vagy rövid jelenet alapján is azonnal felismerhetők és azonosíthatók. A mindig markáns vizualitás mellett a céltudatosan szerkesztett zenei világ, meg persze a szélsőségekig dolgoztatott és kifárasztott, alaposan kimunkált táncostestek ennek a zárt világnak a sajátos védjegyei.

Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat legújabb bemutatójában a világ egyik legszebb romantikus történetét, a Nobel-díjas író, Gabriel García Márquez legendássá vált alkotását állította táncszínpadra.

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, egy koreográfusi pályán mégis csodás kihívás, amely előbb-utóbb magához vonzza az alkotót.

VUK
Gyermek táncjáték egy felvonásban

Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.

Látomások a Queen zenéjére, virtuális térben életre kelő álomszerű jelenetek. Minden szám egy új, a zene által ihletett világot tár a néző elé, amely túlhalad az eredeti fantázián.

A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Az 1841-ben bemutatott darab Adolphe Adam muzsikájával hódította meg a világot.

A Diótörő a gyerekek talán első találkozása a balettel és a komolyzenével.

Diótörő - Adni jó!
A történet kezdetén megismerhetjük Masát, Mását és Lujzát, a három testvért, akik a szeretet ünnepén kiosonnak a nevelőintézetből és az utcán az embereket nézik, ahogy készülődnek karácsony ünnepére.

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

A Székesfehérvári Balett Színház bemutatóján Aladdin és Jázmin hercegnő várja az óvodásokat és kisiskolásokat.

Román Sándor e csodálatos egyveleggel búcsúztatja el az óévet, és köszönti az újat, reménnyel, bizakodással és azzal a biztos hittel, hogy a tánc az életben mindig szórakozást, szeretetet és boldog pillanatokat ad át mindenkinek!

A táncmű Szophoklész azonos című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, mely olykor szeretetben a halálig kísér, azonban néha az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.
Mi írhatja felül két fivér közötti, illetve ember és ember közötti igazságosságot? Mi az igazság? Ki az aki eldönti, hogy kinek van igaza? Isten vagy ember? Szív vagy ész?

A Budapest Táncszínház Zachár Lóránd Lisztmánia című koreogfráfiáját, valamint Raza Hammadi Paprika című koreográfiáját tűzi műsorra.

Műsor:
Mancusi: Klangfiguren für Orchester
Ravel: Daphnis és Chloé – 2. szvit
Stravinsky: Pulcinella

A VARIDANCE és a Bartók Táncszínház előadása
Kármen

A Hodworks precíz és gondosan vezetett előadásában olyan absztrakt helyzetekkel szembesülhetünk, amelyek normákat és megkötéseket felülírva vezetnek be bennünket egy csillogó és eksztatikus rituáléba. Az előadás tere alibi arra, hogy a táncosok a színpadon megtehessék azt, amihez az életben nem mindig találjuk meg a kellő szabadságot.

„Az ember célja mi a földön?
Legyen önmaga – röviden –
S csak magamagával törődjön.” (Henrik Ibsen)

Milonga del Angel - DJ Mogyorósi Dénes

A koreográfiát jeles elődök után a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatói készítették, és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei és hallgatói adják elő.

Max és Móric
táncos csínytevések
Interaktív táncos előadás és mozgásfoglalkozás gyerekeknek
(Ajánlott korosztály: 3-10)