Összes kategória

2021-ben is visszatér a Szabadtéri történetének egyik legbájosabb darabja. A Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalett az elmúlt két évben egyértelműen közönségkedvenc darabbá vált, kicsiket és nagyokat egyaránt lenyűgöztek a mókás karakterek, a csodákkal teli erdő és a fülbemászó dallamok.

Duna Művészegyüttes: Szerelmünk, Kalotaszeg

„Na, mi legyen?” Teszi fel a kérdést a főszereplő, Alex, egy messzemenőkig agresszív, manipulatív, ugyanakkor a klasszikus zene iránt rajongó és igen éles elméjű fiú, aki hétköznapjait alárendelt drúgjai (barátai) társaságában tölti. Együtt rabolnak, verekednek, nőket erőszakolnak meg… pusztán saját örömükre, mindenféle valós cél nélkül.

A magyar néptánc,a „Fölszállott a páva” című televíziós műsornak köszönhetően ismét nagy népszerűségnek örvend. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei alkotó munkájuk alapjának tekintették az eredeti tánc- és zenei hagyományaink megismerését és bemutatását.

Volt egyszer egy király és volt annak egy nagyon szép lánya, Ibolya, meg egy második felesége, aki az ördöggel cimborált. A Rózsa és Ibolya egy izgalmas küzdelmekkel teli mese a szerelemről, a hatalomvágyról, az ördöggel cimboráló mostoha cselszövéseiről, aki emberfeletti akadályokat állít a szerelmesek elé, hogy szétválassza őket.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

A Kucok egy színházi előadás és egy kreatív mozgásos-zenés foglalkozás keveréke, 3-7 éves kor között ajánlott.

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami a Budapest Táncszínház új programjában azzal az eltökélt szándékkal készült, hogy Magyarországon is időben megmutassák és megértessék a táncművészet értékeit és szépségeit a fiatal korosztállyal.


balett egy részben A XIII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó nyitó előadása A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra. Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre.

Fókuszban a fiatal alkotóművészek - Mozgásban az Imre Zoltán Program! Thury Zita: Reset Kiss Róbert: The second sex -dupla előadás-

KÜLÖN / FEED BACK Kortárs előadás 60 percben, egy felvonásban.

Sokszínűségünk kavalkádjának részleteibe kalauzolunk mindenkit, aki szeretné, hogy magával ragadja a mozdulat, a dallam, a hang, a zizzenős zörej. Hangalériánkban mindegyikünk külön vonal, pötty és paca, amelyek várva várják, mikor búghatnak, zúghatnak egybe lábujjkörvonalainkban..

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

A Gálaesten, a díjátadások mellett, a 2019. évi díjazottak előadásaiból láthatunk rövid részleteket.

Balett est két részben: Összetartozás Elválás

Az a „szentély”, ahol a társulás tagjai tisztelik a spirituális értékeket és az univerzum törvényeit, ahol óvják a természetet és őrzik a kultúrát, nagy becsben tartják saját gyökereiket, megélve a jelent, de nem feledve a múltat. E régmúlt értékrendszer találkozása a jelennel, azaz a most-tal. Ez az én agorám. Tiszta tánc, dimenziók komponálása, ritmizált elegancia.

Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.

A rajzoló lány és a fiú újrateremti ezt az egymást-bámulós,álomszerű fura micsodát.

A Nemzeti Táncszínház népszerű előadás-sorozata szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét, Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanárának multimédiás előadásában.

A produkció fókuszában egy széthulló család áll (gyerekeit egyedül nevelő anya, útkereső kamaszfiú, szkeptikus kamaszlány és távollevő apa) Az ő történetükön keresztül gondolkodunk közösen, a 12-14 éves résztvevőkkel arról, hogyan őrizze meg az emberségét (és a gyerekségét) valaki egy széthulló családban.

A Budapest Táncszínház kreációjában az összefogás, a kollaboráció jelenik meg, amelyet az alkotó mai társadalmunkat átszövő versengő életszemlélet ellentéteként állít középpontba. Az összefogást, amellyel extrém körülmények között átléphetjük az egónk által behatárolt korlátokat, leküzdhetjük félelmeinkből fakadó önzésünket.

A Bozsik Yvette Társulat gondozásában a múlt és a jelen egymásra találásának szemtanúi lehetünk ezen az estén, mely program kifejezetten erre a célra készült.

A meséket látványos díszlettel és jelmezekkel, a Müpa színpadtechnikáját kihasználva állították színpadra, a koreográfiákat a társulat táncművészei készítik, az előadás rendezője Bozsik Yvette.

Táncjáték fúziós elemekkel a világ leghíresebb és legismertebb Mária-himnuszára, amelyet mintegy száz szerző zenésített meg az évszázadok során. A Sopron Balett előadásának különlegessége, hogy rajta keresztül a nyugati és a keleti kereszténység szemszögéből is rátekinthetünk a gyermeke elvesztése fölött érzett anyai fájdalom örök emberi mivoltára.

Fekete István Vuk című meséje ez idáig még sosem kelt életre táncszínpadon, most azonban mesejátékunkban megelevenednek a jól ismert figurák, Karak, Vahur, Tás, "A sima bőrű", és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet.