Összes kategória

A vén oroszlán és a titokzatos szfinx Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.

Az elmúlt éveken hatalmas sikerrel játszott Menopauza rendezőjének újabb sikerdarabja a Városmajorban. Az év legizgalmasabbnak ígérkező musicalje másfél órányi könnyed kikapcsolódást ígér minden korosztály számára.

Az előadások a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályzó kormányrendeleteknek megfelelően látogathatóak.

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.

Vecsei H. Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila, és Kovács Adrián egy új előadás formájában próbálja bejárni Bartók Béla és Kodály Zoltán életének és barátságának legfőbb üzeneteit.

A Táncórákban egy különös intellektusú, autista fiatalember szeretne táncleckéket venni az egykori Broadway-klasszis táncostól, aki egy balesetben súlyosan megsérült. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Mark St. Germain remek humorú darabja nem csupán arról szól, hogy mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma. Hanem arról is: néha nem árt érzelmekből is leckéket vennünk.

Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom. A tétet emeli, hogy a színész a darab szövegét ott, helyben, a színpadon kapja meg, tehát ő sem tudja, mi fog történni.

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

Mark St. Germain: Freud's last session című darabja Magyarországon. Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

Nem hagyományos értelemben vett irodalmi estről van szó. Vers, próza és zene egyedi párbeszéde a műsor. A művészeti ágak átjárhatósága, a művészek egyedi produkciói teszik az előadást még különlegesebbé. A zenei improvizációk a prózában, versben elhangzott gondolatokat tovább viszik, reflektálnak azokra.

Alekszej Nikolaevich Arbuzov: Kései találkozás Romantikus vígjáték

"Nő és férfi és még egy nő. Meg még egy. És egy férfi is. Klasszikus párkapcsolati szereplők. Vergődnek, miközben mi nevetünk." (Felhívjuk Nézőink figyelmét, hogy az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas zenei betétek hangzanak el!)

Vajon elidegenedünk egymástól? Vagy ez lenne a normális? Abnormális reakciót adni egy torz helyzetre egészséges? Furcsan idegenek nekünk ezek a helyzetek vagy kínosan ismerősek? Minél kínosabb egy szituáció annál több humorral oldhatjuk fel. A legjobb, ha kinevetjük magunkat és az egész fejre állt világot.

Ciki, ha dagadt a barátnőm? Magyarországot is fenyegetik a migránsok által terjesztett vírusok? Hány évet kaphat a csöves, ha betör a nyaralómba? Hogyan lehet vérfarkassá változni? Vajon induljak az X-Faktorban? Csak néhány a fontos kérdések közül, melyeket felebarátaink anonim módon, internetes fórumokon tettek fel..

“Mi arra, születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk életünkön át.”

A mesteremberek soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született.

A Weöres Sándor vers ihlette előadás az otthon illetve az "elmenni vagy maradni a szülőföldön" témáját járja körül. Megpróbál nem állást foglalni, nem szájbarágni, nem demagóg lenni, megpróbál nevettetni, felismertetni, de sirattatni is. Megpróbál szólni azokhoz akik elmentek, de azokhoz is akik itt maradtak.

A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.

Budapesti lakásba végrehajtó érkezik, hogy kilakoltasson egy egyedülálló asszonyt. Egy váratlan fordulat azonban megakadályozza, hogy véghezvigye, amit eltervezett. Miközben a részvétlen férfi kénytelen lesz elszámolni saját lelkiismeretével az is nyilvánvalóvá válik, hogy a lerobbant lakás sötét titkokat rejt, amellyel az újonnan beköltözők is kénytelenek szembesülni…

A gyergyói Tóték térben és időben elhelyezhetetlen. Valahol magyar nyelvterületen játszódik, nagyjából ennyi biztos. Világa egy posztapokaliptikus világ, ezt az érintetlen szigetet a pusztulás és agresszió káoszában még egy ideig fenntarthatják az illúziók, de a burkon túli valóság beszivárgása az őrnagy érkezésével elkerülhetetlen.

A kortárs magyar irodalom élvonalát képviselő költők, írók olvassák fel még publikálatlan, általában erre az alkalomra írott humoros verseiket, prózáikat. Az alkotók személyes jelenléte és előadásmódja mindig egyedivé és a közönség számára különösen izgalmassá, vonzóvá teszi ezeket az estéket.

A különös pár – az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról... A bőrszín nem számít… Eric Toledano és Olivier Nakache filmje nyomán magyar színpadra írta: Horgas Ádám

Egy nő sorsa a XX. században – azaz Szabó Magda: az Ember Az Agyigó című estre Vasicsek János írt új dalokat, melyeket az ő gitárkíséretével, Nagyváradi Erzsébet érzékeny előadásában hallgathatnak meg a nézők.

Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.

Családtörténet két részben, a Szolnoki Szigligeti Színház előadásában.

A darabban eszmék és gondolatok, érvek és ellenérvek csapnak össze és végeredményben mindenkinek igaza van, de ebben a küzdelemben még kevesen látják be, hogy most születik meg egy új, a keresztény Európa közösségéhez csatlakozni kívánó nemzet, és ezzel a keresztséggel Géza fejedelem – igaz, vér és mocsok közepette – századokra kijelöli a magyarság további útját.