Színház, Zenés színmű

romantikus vígjáték

Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én – hangzik fel a Neoton Vándorének című slágere a Veres1Színház új előadásában. A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz.

Olaszország, Ancona, mámorító tavasz, szerelem, pikáns humor és gyönyörű örökzöld olasz dallamok!

Shakespeare Tévedések vígjátékának mai változata.

Egy versenyzésből „kiöregedett” ló ( Sasvári Sándor ) története, aki egyik napról a másikra egy méntelepen találja magát, ahol a megözvegyült csődörösné (Görbe Nóra) mindent elkövet, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy épp úgy ért a lovak szaporításához, mint ahogy néhai férje.

A zenés színház műfajának egyik legmeghatározóbb darabja, tele jobbnál jobb dalokkal, merész koreográfiával. A hírnevének megfelelően humoros és egyben elgondolkoztató darab.

Anconai szerelmesek
zenés vígjáték két részben
Írta: Vajda Katalin; dalszövegek: Fábri Péter

A „Mesék a varázsbőröndből” című családi, zenés interaktív előadásunk játékosan mutatja be Tamás Éva színművész előadásában a gyermek fejlődését megszületésétől a kamaszkoráig.

Romantikus - zenés vígjáték

Harisnyás Pippi különös ismertetőjelei: vörös copfos, szeplős, felemás harisnyát és kétszer nagyobb cipőt visel, mint a lába. Rakoncátlan és eleven, de mindig helyén az esze és a szíve. A barátaiért bármit megtenne. Járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves.

Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló komédiája.

Az arab éjszaka
Füge Produkció - SzínMűhely Produkció - Goethe Intézet - Freeszfe Egyesület
- hangszínházi előadás -

Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én – hangzik fel a Neoton Vándorének című slágere a Veres1Színház új előadásában. A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz.

Ez a vígjáték nem csak szórakoztató de rávilágít a mindennapok árnyoldalaira, a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire és mi, nők ezzel is megbirkózunk, de mindez sokkal könnyebben megy csipetnyi humorral és egy kis öniróniával! A történetből a sármos férfi sem hiányozhat... ám az ő szerepe legyen meglepetés.

A zenés játék óvodások, alsó és felső tagozatosok, valamint tanáraik, és szüleik részére készült. Fő célja, hogy megismertesse nézőivel a Hunyadi Mátyásról fennmaradt meséket, mondákat, történeteket. Teszi ezt játékos, vidám formában, miközben a színházhoz szoktatja leendő felnőtt nézőinket, tanulságot szolgáltat, igazságérzetet növel, történelmet tanít.

„Régen minden az utcán történt, ott lógtunk vagy húsz éven át, kis kölyökként, később csavargóként. A Moszkva téren, majd - miután onnan elzavarták – a Déli pályaudvarnál, a Vérmezőn játszott egy öregember, Rexnek hívatta magát. (Akkor még nem, tudtuk, hogy ez a „királyt” jelenti.) Büszkén énekelt és nem kalap, hanem egy I. világháborús katonasapka hevert a lába előtt. Fájdalom és szomorúság volt a szemében akkor is, amikor mosolygott. A legjobban a „Snejder Fáni” tetszett, mert az utolsó strófánál mindig rám kacsintott.

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak
az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy meg- tréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.

Kedves fiatal barátom!
Lehet, hogy Neked a Tüskevár nem sokat mond. De ha megkérdezed a szüleidet, meg fogsz lepődni, hogy milyen lelkesen mesélnek az ő fiatalkoruk legendás ifjúsági regényéről. Mert a Tüskevár valóban egy egész generáció legkedvesebb története volt, s reméljük, hogy hamarosan Neked is a kedvenceddé válik!
A Pesti Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel. De ennél is fontosabb, hogy megtanítja őket a természet szeretetére és tiszteletére. S amikor Tutajos és Bütyök ősszel visszatérnek Budapestre, a suliba – már egészen másként tekintenek a világra, mint addig.
Kedves fiatal barátom! Mi, itt a Pesti Magyar Színházban azt reméljük, hogy Te is másként fogsz tekinteni a világra, miután megnézted a Tüskevár különleges előadását.

Az előadás varázslatos díszlettel, jelmezekkel és kellékekkel keltik életre a könyvekből ismert és kedvelt karaktereket, az élőzenével pedig egyedülálló, magas színvonalú és minőségi programot ígér a családosok számára.

A 15 esztendős Hanna és barátai az internetgeneráció tagjai, a 21. század gyermekei. Amikor osztályfőnökükkel múzeumlátogatáson vesznek részt, a sakkbajnok Hanna felfigyel Kempelen Farkas sakkautomatájára és játszani kezd vele. Miután mattot ad a gépnek, váratlanul a múltban találja magát, 1791-ben, Bécsben, Kempelen Farkas műhelyében. A múlt s a jövő találkozása azonban cseppet sem veszélytelen…

Keszekusza varázsló és Teszetosza manó barátaikkal - Pillangóval, Katicával, Szentjánosbogárral és Hangyával együtt - Kerekerdőben élnek. A biztonságot nyújtó varázslólak a tavaszi ébredés után felbolydul, ugyanis az erdőbe látogató emberek figyelmetlenségük miatt folyamatos galibát okoznak az ott lakóknak. A habókos erdei varázslóra vár a feladat, hogy visszaállítsa a békét Kerekerdőben, de ugyan mihez kezd egy mágus az elveszett varázspálcája nélkül?

A 2023/24-es évadban fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház a bicentenáriumi szezon nyitóelőadásaként az alapítók emléke előtt azzal tiszteleg, hogy ugyanazt a színdarabot mutatja be, amellyel elődei a teátrumot annak idején megnyitották.

Egy nő és egy férfi vívódásai önmagukkal és egymással, a megismerkedéstől az újra és újra egymásra találáson át a közös életükig. Többek között Dés László, Presser Gábor, Cserháti Zsuzsa, Somló Tamás, Udvaros Dorottya, LGT, Hungária, Jazz+Az, Emil Rulez dalokon, Sztevanovity Dusán, Bereményi Géza és még sok nagyszerű szerző – néhol versként előadott – dalszövegein keresztül ismerjük meg érzéseiket, kapcsolatuk bonyodalmait. A dalok, dalszövegek és versek egy egésszé állnak össze, egyetlen történetet elmesélve.

Zenés stand up Pokorni Liával
Harmonikán közreműködik Kéméndi Tamás

EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI
zenés vígjáték két részben a Pesti Művész Színház előadásában

Liliomfi - (zenés komédia)

Szigligeti Ede vígjátéka alapján írta: Szente Vajk

Zene: Bolba Tamás

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

Zenés komédia-örökzöld slágerekkel

Zenés karácsonyi történet egy felvonásban

Tündér Lala, a valaha volt legcsintalanabb tündér, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát, új élményeket és új barátokat szerez. Azonban kis híján nagy bajba sodorja Tündérországot, kiszolgáltatva a gonosz varázsló, Aterpater intrikáinak.

Operett két felvonásban, Peller Károly rendezésében!

Janza Kata és Szabó P. Szilveszter a Szegedi Szabadtéri Játékok visszajáró vendége. Janza Kata több, mint 25 éve töretlenül évről-évre nagy szerepeket formál meg ezen az országos szintű színházi fesztiválon és nevét az esemény legtöbbet fellépő művészeként jegyzik.