Összes kategória

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra! Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

Sipos Vera szövegét színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

A dráma hőse egy német katonatiszt, aki áldozati szerepet vállal. De mi készteti arra, hogy vállalja a mártíromságot? Mivel érdemelte ki áldozati küldetését?

Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes előadása, aki kis pártfogoltjaival A muzsika hangja című világhírű musical részleteivel kedveskednek a közönségnek.

A színdarab meglátásunk szerint egy harsány, abszurd, Monty Python-szerű komédiának szolgálhat alapjául. Az erős, jól játszható helyzetek, az eleven ritmus, a sokféle, hatásosan végigvitt karakter, a nyelvi humor, és Bánk bán figurájában a hazakacsintás egyaránt hozzájárulhat az előadás szakmai és közönségsikeréhez.

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában játszódik azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik.

Madách a XIX. század végén befejezte a nagy emberiség költeményét. De a történet nem ért véget. Minket az izgatott, vajon milyen alkut kötne ma az Úr Luciferrel és milyen történetekbe sodorta Ádámot és Évát a huszadik század. Felkérésünkre ennek nyomába eredt a mai magyar irodalmi élet négy kiváló személyisége, hogy kalauzunk legyen ezen a kalandokban gazdag virtuális túrán.

A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.

Páskándi Géza humorral átszőtt zenés mesejátéka manapság különösen aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget, sokszor nagyon leleményesnek kell lenni, hogy az ember ráleljen. 

Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. A Nagy Testvér mindig figyel.

Didier Caron méltán népszerű darabjának magyarországi ősbemutatóját az Orlai Produkciós Iroda és a Szentendrei Teátrum koprodukciójában Ujj Mészáros Károly, a Liza a rókatündér című nagysikerű film rendezője állítja színpadra.

Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a Nemzeti Színház legendás várszínházi előadásához készített egy szövegváltozatot, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön is. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.

Hjalmar szerényen, de boldogan él feleségével, kislányával, és az idős apjával, aki tönkrement életét beteg, sérült állatok ápolásával teszi tartalmassá. A család egyetlen bánata, hogy a kislánynak, Hedvignek rohamosan romlik a látása, és serdülőkorára az orvosok szerint megvakul.

A gólyakalifa egyszerre mese, lélektani regény, bűnügyi történet, pszichológiai thriller, aminek költői nyelvezetét még Stephen King is megirigyelné. Színházunk ezzel az előadással kapcsolódik be az idei Babits Mihály Emlékévbe.

Anna és Bálint szerelmesek. Szeretnék az életet jobban csinálni, mint ahogy lehet. Megfelelően és körültekintően, felelősen és értelmesen, higiénikusan és élettel teli módon levezényelni, hozzáállni, kinevetni, mérlegelni és..

Carol Rocamora gyönyörű romantikus drámája az Olga Knipperrel együtt töltött hat éven keresztül mutatja be Csehov szenvedélytől fűtött, érzelmekkel és fájdalommal teli személyiségét. Több mint négyszáz szerelmeslevelet váltottak, melyek most életre keltik nem csak irodalmi és színházi pályafutásukat, de megindító és bensőséges kapcsolatukat is.

A galéria ezen az esten kávéházzá alakul, ahol kellemes hangulatban, kávé és tea mellett, az asztalokon elhelyezett irodalmi étlapról lehet rendelni.

A 23 perc nem csak egy különleges nő történetét meséli el, hanem egy fontos társadalmi jelenségre is felhívja a figyelmet: sokkal magasabb a családon belüli erőszakos cselekmények száma, mint képzelnénk.

Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és fittyet hányva a zord téli időjárásra, boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha egy környékbeli nő, Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi..

Sylvia Plath önéletrajzi írásai alapján színpadra írta és rendezte: Szabó Attila

Elżbieta Chowaniec Gardénia című darabja egy család női tagjainak életét mutatja be négy generáción keresztül, 1920-tól a 2000-es évek elejéig.

A magyar irodalom kiemelkedő alkotásában egy izgalmas bűnügyi történet fonódik össze egy szívszorítóan szép szerelmi történet szálaival. A Szegény gazdagok egy máig ható példázat hűségről, szenvedélyről, becsületről és árulásról, a gazdagságot megkeserítő lélektelenségről, a szegénységet is boldoggá tehető érzelmi gazdagságról. A musical áradó melódiái, szenvedélyben és humorban is gazdag sorai méltóak Jókai szellemiségéhez.

A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás, a művészet és gazdaság kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével. A beszélgető partnerek alakítják és generálják a vitát izgalmas területek feltárásával és elemzésével, a szent és a profán örök ellentéte csap össze, így beszélgetés mindig friss és aktuális.

A darab Gróf Széchenyi István alakját személyes ismerősként mutatja be: politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, Istenfélő emberként, országáért aggódó „legnagyobb magyarként”, Jánosi Dávid nyers, érzékeny alakításában.

A nyers igazsággal való kényszerű szembesülésen túl, a lelki és érzelmi megtisztuláson át, a végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja és várja a fiatal és idősebb generációkat az előadás.

Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó előadásában és szerkesztésében.

Fazekas István monodrámája azt a történelmi pillanatot idézi elénk, amikor a munkácsi vár elárulásának következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraff a generális egy különös vádalkut kínál Zrínyi Ilonának. Ha elfogadja, becstelenné válik, de megmenti a várnép életét, ha elutasítja, a biztos halálba küldi embereit.