Theatre, Drama

Mi történik, amikor egy megtört pszichiáter és egy világot megérteni akaró kamasz egymás tükrévé válik? Mi marad az emberből, ha eltávolítják belőle a szenvedélyt?
Az Equus lebilincselő drámája ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.

Színházi mese felnőtteknek, avagy válás után is van élet és még azon is túl.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

dráma

Az ETAP Színházi Társulás bemutatja
Három ember egy tutajon. Vészhelyzet, amely leleplezi az emberi természet valódi arcát.

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát.

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

Miro Gavran *A BABA* című előadása egy különleges, fanyar humorral átszőtt dráma, amely a modern párkapcsolatok mélyére tekint. A történet középpontjában egy férfi és egy különleges, élethű baba áll, amely nemcsak a magány oldására szolgál, hanem váratlan érzelmi viharokat is kavar.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.

színdarab egy részben

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

A többszörösen Oscar-díjas filmdráma alaptörténetének monumentális színpadi feldolgozása Fila Balázs és Mucsi Zoltán főszereplésével.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre rendkívül látványos formában.

Dráma

„ Mert nem is az, hogy tűz a nap, hanem ez a szél. A szél az, tudja? Az perzsel, beleég az ember bőrébe.”

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.

Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.