Huszár Zsoltra emlékezve.
Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.
Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve.
"Látod ezután is
Jönnek őrültek és őrült helyzetek.
Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék
Latorságuk a latrok, tébolyuk
A tébolyultak – mert e nyomorult faj
Sajnos mindenre kényszeríthető.
Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer,
Míg főnököd van, van mentséged is." – mondják a darabban.
De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás..."
2011-ben a Színikritikusok Céhe beválogatta az előadást legjobb független előadások közé. a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás közös produkciója.
Bárhol is lépjen fel a Nemzeti Lovas Színház, a közönség minden egyes alkalommal…
Ősi mese a kapzsi uraságról és a furfangos szegénylegényről, aki igazságot tesz.
