Koncert, zene

A rendező szavai

Az előadás szövegének 80 százaléka Végel László tollából került ki. Gyarmati Kata és én megérzéseink alapján választottuk ki a regényből a 20. század történéseire vonatkozó legjelentősebb részleteket, azokat a momentumokat, amelyek Neoplanta más aspektusát mutatják meg. A legfontosabb az volt, hogy rávilágítsunk azokra a problémákra, amelyek általában Újvidékhez és Vajdasághoz kötődnek: a multikulturális közösséghez való viszonyulásra, a nemzeti, többségi és kisebbségi, akár szexuális, értelmiségi, vagy művészi orientációk közötti különféle eltérésekben és az ezzel való szembesülésben találhatók. Esetünkben nem csupán a regény újrakomponálásáról van szó, hanem egy másfajta szerkesztésről is, ami lehetővé teszi, hogy új színpadi történések szülessenek, ez pedig teret nyit a közönséggel való értekezésre. A Neoplanta című előadás állandóan komuniklál majd az újvidékiekkel.

Én személyesen több szakaszbam éltem meg Újvidéket... Valamikor a kilencvenes években magányos egyetemistaként, amikor nekem Újvidék Saigonra hasonlított, tele katonákkal, az akkori eseményekkel. Később, amikor ismét találkoztam vele, arra kérleltem ezt a várost, hogy fogadjon be, hogy hozzunk létre valamilyen pozitív kapcsolatot. Mind hordozunk magunkban valamiféle fogalmakat, pozitív előítéleteket, amelyek a korábbi idők során keletkeztek, és nehezen fogadjuk el, hogy a magunkban ápolt kép egy korábbi élményanyag képe, és hogy a városról alkotott korábbi elképzelés többé már nem létezik. Illetve csak nyomokban. Egyrészt már az újabb uralkodó felfogás a meghatározó, persze nem csak az új politikai felfogásokra gondolok. Másrészt előrelépni csak azok az emberek tudnak, akik képesek szembesülni a valósággal, esetünkben a városunk valóságával. Az előadás azonban nem csak a városról szól, illetve nem csak Végel regénye alapján mesél a történelem egy részletéről. Egy más mese is rejlik már benne, amely serkenti az ember létezését szolgáló újabb térség kialakulását. Mi ezt a térséget multikulturális közegként ismerjük, de ideje, hogy megismerkedjünk azzal a képpel is, amely nem ezt a multikulturalitást mutatja. Olykor eldicsekszünk a multikulturalizmus és az interkulturalitás fogalmaival, ha mondjuk ezekre a fogalmakra van szükségünk - például az EU-val kapcsolatban. De, ha az igazi Újvidékről akarunk beszélni, azonnal felmerül a kérdés: melyik is az az igazi Újvidék. Ezek azok a pokoli körök, melyeket meg kell járni… Körülöttünk, bennünk és az igazság érzéséhez viszonyítva. Igen, ezzel kell foglalkozni még akkor is, ha nem kellemes. Nem hivatkozhatunk örökkön azoknak az embereknek a felelősségére, akik ebben a romantikus kapcsolatban vannak Újvidékkel.

Az Organ Grinder’s Suite az 50-es években világhódító körútjára indult orgonatrió-hagyományt idézte fel, emléket állítva az irányzat legjelentősebb képviselőinek. A lemez anyagával azóta a zenekar rendszeresen koncertezik, de új kompozíciókat is műsorra tűznek.

A műsor a vonós zenekari irodalom legmagasabb csúcsai közül mutat be hármat, (innen kapta címét a hangverseny). Grieg a 19., Britten és Bartók a 20. század zenei nyelvét beszéli, Grieg műve egy régmúlt kor stílusát és hangulatát idézi, Britten saját gyermekkori zsengéit öltözteti „felnőtt-ruhába”, műve kedves és vidám, Bartók Divertimentója pedig (bár címe azt jelenti: szórakozás) a 20. század legnagyobb tragédiájának, a II. világháború kitörésének előestéjén mondja el szívtépő látleletét.

Ön vajon végiggondolta már, mi lenne, ha egyszer ötös találata lenne a lottón (vagy a sportkán)? El tudja képzelni, mit tenne, ha az ölébe hullana 2 millió euró? Úgy tenne, mintha mi sem történt volna, s szép csöndben újrarendezné az életét, vagy másnap felmondva, hátrahagyva mindent új életet kezdene?

Francia és magyar kortárs művek

Aude Extrémo áriaestje

Vezényel: Vashegyi György

Áron András ‘Apey' az egyik legismertebb, legsokoldalúbb hazai dalszerző-előadó és zenekarvezető. Neve ismerősen csenghet olyan sikeres és meghatározó rock- és metálzenekarokból, mint a LAZARVS, az Apey & the Pea, a Trillion, vagy még régebbről a Neck Sprain.

A 2020 tavaszán megalakult trióban Baló Sámuel, Miskolczi Márk és Richter Ambrus tehetsége adódik össze. Együttesük a hagyomány és innováció közti egyensúly fenntartására törekszik, a hangsúlyt pedig a szabad művészi kifejezésre és a spontaneitásra helyezik, így dinamikus koncertjeiken nagy szerepet kap az improvizáció és a zenei párbeszéd, ami általában a felfedezés élményét tartogatja mind saját maguk, mind a közönség számára.

Minden ember esendő, törékeny és tökéletlen. De mi ezzel nem tanulunk meg együttélni, inkább minden erőnkkel és mindenek felett elfedjük álmokkal, önbecsapással, vagy elfedi nekünk, helyettünk a média, amiben minden könnyednek, szépnek és gördülékenynek látszik az életben. Tennessee Williams műveinek fő témája az örökérvényű, ma is aktuális: a hamis vagy igaz álmokkal, vágyakkal és a gyöngeséggel terhes emberek vívódása szemben a céltudatosan törekvők elérhetetlen társadalmával.
Laura egyetlen mentsvára a sivár valóság ellen az apró, csillogó, törékeny üvegfiguráinak gyűjteménye. A külvilággal nehezen teremt kapcsolatot, ahogyan anyja, Amanda és testvére, Tom is egyre többször az emlékek, az álmok és a nyomorúságos valóság kereszttüzébe kerül. Illúziókkal teli életüket felkavarja, amikor Tom meghívja egyik munkatársát, Jimet, a gimnázium egykori sztárját, akibe Laura titkon szerelmes volt.
A világhírű amerikai drámaíró a négyszereplős művét memory playként (emlék-játékként) definiálja. A gyónásos-vallomásos történetbe Tom Wingfield visszaemlékezésén keresztül lépünk be, akit kezelhetünk Williams darabbéli alteregójának is akár: neveik kezdőbetűi megegyeznek, a drámaírót eredetileg Thomas Lanier Williamsnek hívták.
Tennessee Williams a színészi jutalomjátékokat kínáló Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét, és az 1945-ös bemutató után elnyerte a New York-i Színikritikusok Körének díját (New York Drama Critics Circle Award). A darab alapján filmadaptációk születettek, és olyan híres színésznők játszották el Amandát színpadon és filmvásznon, mint Katharine Hepburn, Jessica Lange és Sally Field.

Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.

A Keringőkirály

A Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus nagyszabású évadzáró gálakoncertje a Főnix Arénában, a világhírű José Cura és Ester Pavlů fellépésével.

Simon & Garfunkel dalok este héttől tízig az ISON-ban, Bubnó Márk és Siptár Dániel előadásában két gitárral és sok humorral.

VIVALDI - BACH - GERSHWIN

Az énekes-dalszerző-producer Szigeti Zsófia 2020-ban adta ki első dalát Solére néven, és gyorsan a kortárs hazai popzene egyik népszerű előadója lett. Dalközpontú elektronikus popzenéje a rádiókba is utat talált magának, slágereit az IMA című, tizenhét számos debütlemez követte 2022-ben.

Az autentikus amerikai életérzéssel átitatott country és rockabilly találkozik a Nyughatatlan saját dalaiban.

Jazz, bor, kulináris élmények a Margitszigeti Színházban a Víztorony udvarán!

Két utcazenész pakolászik egy parkban. Közvetlenül egy pad mellett állítják fel hangszereiket. Aztán elkezdenek játszani. Négy barát csatlakozik hozzájuk, akik évtizedek óta újra és újra ott találkoznak és ma ismét ott vannak, hogy visszatekintsenek a múltra, élvezzék a jelent és álmodozzanak a jövőről.

Mert hogyan is lehetne jobb a barátságot ünnepelni, mint zenével?

Az est programját az előadók sokféle tapasztalatforrásának megfelelőan a progresszív jazz, a klasszikus és a kortárs zene személyessé formált anyagai alakítják.

„Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa.” (Szép Ernő)

Mag és Maureen. Anya és lánya. Egy asszony és egy negyvenes vénlány. Valahol Írországban, avagy bárhol a világon, túl a végeken. Ahonnan elmegy mindenki. Angliába, Amerikába, akárhová.
Itt bármiféle szerelem vagy emberi kapcsolódás reménye veszélybe sodorhatja anya és lánya gyűlölettel terhes, végzetes magányt oldó együttlétét. Életekről döntő üzenetek és levelek lelik halálukat itt. Közben megy a tévé. És a falak mögött zajlik a kopár, történések nélküli vegetáció morbid izgalma. Majd a tragédiába torkolló kegyetlenség.
Két élet, amely örökre egybefonódott. Egymásnak gátjai, mégsem létezhetnek egymás nélkül. Akkor hát mi legyen?

Japán muzsikus – magyar lélekkel
Vendégünk Kaneko Miyuji zongoraművész
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Ménesi Gergely

A Győri Filharmonikus Zenekar régi hagyományt elevenít fel a Klastrom-udvarban megrendezett nyárindító hangverseny megrendezésével.

A Győri Filharmonikus Zenekar mosonmagyaróvári nyárindító hangversenyének programját a neoklasszicizmus emblematikus darabja, Szergej Prokofjev 1917-ben komponált, a 18. század nagymesterei előtt tisztelgő üde Klasszikus szimfóniája indítja.

Péch Lóránt zongorista-zeneszerző 2023-ban azzal a céllal hívta életre trióját, hogy saját szerzeményeit combo hangszerelésben is megszólaltassa.

Június 13-án újra szétszedjük, és összerakjuk Krúbi „Szív” című dalát. Megnézzük a szöveget, hogy milyen rétegei vannak Krúbi iróniájának, hányféle hangon szólal meg „a költő”, milyen utalások rejlenek a sorok között és hogy mi is történt „húsztizenháromban húsztizenháromban”.

Várunk mindenkit szeretettel június 13-án 18:30-kor az ISON-ban!