A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

A magyar nép- és világzene ünnepi gálája 2008 óta minden évben megtölti a Müpát. Ezúttal Kerényi Róbert és a Szigony zenekar keretezi az estét moldvai és gyimesi táncházzal, de a Sarjú Banda még mindig ifjú zenészei szintén tapasztalt táncházasok.

Igazi különlegességgel készül a Müpa Valentin-napra: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben eredeti zenéjével szólal meg Charlie Chaplin klasszikusa, a Nagyvárosi fények.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

A Rajna kincse bevezetés a történetfolyamatba, az alapkonfliktus megjelenítése. Megtapasztaljuk az ősállapot békéjét, és szemünk előtt követik el az ősbűnt, mely elindítja a pusztuláshoz vezető eseményláncolatot.

Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek.

A produkciók koncepciója kiforrott - ám a Ring az elmúlt években a konstans elképzelés keretein belül megfiatalodott, részleteiben újjászületett. Állandó a műveket vezénylő Fischer Ádám humanizmussal párosuló maximalista munkamódszere is, de éppen a rá jellemző igényesség az, mely minden évben új részleteket segít felszínre a mű kimeríthetetlen gazdagságából.

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

Elgar: Civic Fanfare
Purcell: Abdelazer, Z. 570 – Nyitány és Rondó
Britten: Fiatalok zenekari kalauza (Változatok és fúga egy Purcell-témára), op. 34

Zenés játék Stravinsky The Rake’s Progress című műve nyomán.
A darab főhőse, Tom átlagos fiatalember, akit egy pillanat alatt rabul ejt a könnyű gazdagság és hírnév ördögi ígérete. A fausti egyezség során a sátáni Nick mesteri módon manipulálja a fiút, aki otthagyja szerelmét és követi Nicket a teljesítmény és befektetett munka nélkül kínált siker álomvilágába. Az út azonban a kárhozatba vezet. A zene parodisztikus jellege és a rendezés komikus elemekben bővelkedő formanyelve a fiatalok számára is könnyen befogadhatóvá teszi ezt a produkciót, hiszen a darab több olyan problémára tapint rá, ami digitalizált, közösségi média által uralt világunkban különösen a fiatal generációt érinti.

Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.

Elegáns, mégis könnyed menü, amelyet mintha egy bécsi főúri palotában szolgálnának fel – kristálycsillárok alatt, finoman csilingelő evőeszközök és mennyei muzsika kíséretében.

Purcell: Music for the Funeral of Queen Mary – March, Z. 860
Elgar: Cockaigne-nyitány, op. 40
Britten: Peter Grimes, op.33a – Négy tengeri közjáték

Jakub Józef Orliński korunk egyik legizgalmasabb előadóművész-egyénisége. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt csak streamelt koncerten találkozhatott vele a Müpa közönsége, 2026 márciusában azonban élőben hallgathatjuk a több mint egy évtizede nagy sikereket arató, de még mindig csak harmincnégy éves lengyel kontratenort – és breaktáncost.

Korosztály: 1,5-3 év

Miles Davisnek, a jazztörténet egyik legjelentősebb alakjának 2026-ban lesz születése százéves jubileuma. Ebből az alkalomból indul közös turnéra a kortárs jazz sztártrombitása, Ambrose Akinmusire és a Brussels Jazz Orchestra, hogy ünnepeljék a műfaj óriását, tisztelegjenek életműve előtt, valamint azon is túlmutatva, az ő szellemében hozzanak létre új alkotásokat és invenciózus hangszereléseket, amelyek áthelyezik a kortárs jazz világába a trombita zsenijének zenéjét.

Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt. Az előadás a kemény realitás és a víziók határmezsgyéjén mozog, ahol a belső hangok iránti figyelem az őrület határán való öntudatlan egyensúlyozásra késztet.

Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.

A Jazzbois 2017-ben, a Müpa Jazz Showcase-én dobbantott. 2023-ban már a Kalákát fogadták vendégként a Fesztivál Színházban, majd pár év leforgása alatt bevették a legnagyobb nemzetközi fesztiválokat: Leverkusener Jazztage, Montreux Jazz Festival, Jazz à Vienne, Montreal Jazz Festival, stb. Jamie Cullum a BBC-n egy teljes rádióműsort szentelt az együttesnek, Sági Viktorral beszélgetve.

Két nagyon különböző, mégis egymásból táplálkozó zenei univerzum találkozik ezen az estén a Müpa színpadán: a Söndörgő, a balkáni és délszláv zenei hagyományok egyik legizgalmasabb magyar képviselője, valamint a világhírű Balanescu Quartet, amely mesterien hozza közel egymáshoz a kortárs klasszikus zenét és a határokat nem ismerő kreatív improvizációt.

Lakatos Mónika harminc éve van jelen a hazai és nemzetközi zenei életben, művészetével kultúrák között képez hidat: miközben a cigány zenei hagyomány emblematikus és hiteles képviselője, előadóművészete az egész magyar zenei kultúra szerves részévé vált.

Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.

Vajon egy szuperszonikus repülőgép pilótafülkéjében, vagy a Müpa szimbólumának számító grandiózus orgona játszóasztalán van több kapcsoló?

Korosztály: 0-3 év

Hogyan zenél az erdő? Milyen az évszakok ritmusa? Ebben a zenés-bábos műsorban a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület művészei játékosan mutatják be a természet és a klasszikus zene találkozását.

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

Legyen szó szövetről vagy irodalomról, az angol a kiváló minőség jelzője, és a szigetország zenéje is méltán kiérdemli ezt az elismerést.

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak – hangokból, hangszínekből, szabályokból és azok játékos megszegéséből. A Hangvár sorozat az építőkövekre fókuszál, amelyekből ezúttal népzenei formákat rakunk össze.

Elgar: h-moll hegedűverseny, op. 61

A vásári bábjátékok gondolkodását és esztétikáját követő produkció nemcsak nem tiltja apró nézőit az előadásban való aktív részvételtől, de kifejezetten buzdítja őket erre.

Szüts Apor – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor