A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Lírai dalszövegeivel, szüntelen kísérletezőkedvével és Bocskor Bíborka azonnal felismerhető, érzékeny előadásmódjával a Magashegyi Underground immár két évtizede a hazai alternatív pop egyik legeredetibb formációjának számít.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

A harmincéves jubileumát ünneplő Söndörgő az évad zenekara a Müpában, ennek okán több, a hagyományostól eltérő koncertet is adnak 2025-26 során. Ezek között lesz egy nemzetközi együttműködésre építő est, mégpedig a világhírű, progresszív jazz-funk-fúziós Snarky Puppy három kiváló hangszeresével, Michael League-gel, Jay Jenningsszel és Chris Bullockkal.

A Müpa és a Müncheni Rádió Zenekarának művészeti együttműködése eddig már két Verdi-ritkasággal örvendeztette meg a közönséget: 2018-ban A két Foscari, 2023-ban egy másik korai Verdi-opera, A lombardok csendült fel kiváló nemzetközi énekesgárda közreműködésével. Ivan Repušić fő-zeneigazgató választása ezúttal egy újabb csemegére, a Simon Boccanegrára esett.

Az Oscar-díjas Tan Dun kiemelkedő jelentőségű operája a keleti filozófiát a nyugati zene nyelvével ötvözi. A mű először hangzik el Magyarországon – méghozzá a szerző vezényletével. A VII. században játszódó történet egy japán herceg és egy kínai hercegnő szenvedélyes szerelmét, valamint a legendás Lu Yu-féle Teáskönyv utáni végzetes kutatásukat meséli el.

Palya Bea „Selymeim” című sorozata 2015 óta zajlik nagy sikerrel. A koncerteken – amelyeken kiváló zenekarával ő is mindig fellép – Palya Bea bemutat egy itthon még kevéssé ismert énekesnőt. Világok közelítéséről, két énekhang egymásra találásáról szólnak ezek az események, hiszen az előadók önálló produkcióik mellett közösen is énekelnek.

Ripoff Raskolnikov neve fogalom a magyar blueséletben, dalszerző-énekesként több mint negyven éve alkot mélyen személyes, sallangmentes dalokat.

A rezzenetlenség faarcú burleszkóriása, a színészként és rendezőként egyaránt mindenkor rendkívüli kockázatokat vállaló Buster Keaton 1924-es némafilmjét ezúttal improvizatív orgonakísérettel láthatja és hallhatja a Müpa közönsége.

Az orgonaművészet egyik legígéretesebb fiatal csillaga, a St Albans-i Nemzetközi Orgonaverseny tavalyi győztese, a jénai születésű Alexis Grizard mutatkozik be szólistaként a koncerten, amelynek programja két nagyszabású kompozíciót ígér.

Huszonöt évvel ezelőtt négy kimagaslóan képzett francia zenész elhatározta, hogy a jazz szabadságát és a funk lüktetését az elektronika által kínált lehetőségeket kihasználva formálja új egésszé. A kísérlet sikerült, Párizsban megszületett az Electro Deluxe. Később James Copley amerikai énekes jóvoltából a formáció újabb területeket térképezett fel.

Bach, Vivaldi, Daquin, Mozart, Vierne és Antalffy-Zsiross művei

Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.

Korosztály: 3-7 év

A Müpa nem kizárólag magyarokat tisztel meg az évad művésze elismerő címmel: külföldi muzsikus előtt is fejet hajtott már ily módon, elég az orosz zongoravirtuózt, Gyenyisz Macujevet említeni. A feltételek nyilvánvalók: egyfelől a kiválóság, másfelől a gyümölcsöző kapcsolat a Müpával. Mindkettő jellemzi a 41 éves Víkingur Ólafssont, akinek elmélyült és ihletett zongorázását többször is élvezhettük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Mi a baj azzal, ha Steve Vai vagy Joe Satriani Beethovent vagy Paganinit játszik elektromos gitáron? (Vagy ha Perlman musicalt?) Crossover. Vagy valami más lenne?

Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át a Miles-varázst, és a játszótársaként kaptak tőle örök érvényű útravalót.

Az orgona, ez az egyszerre akusztikus és gépi jellegű instrumentum a hangzásával, de akár már a puszta látványával is képes felkelteni bennünk a tágasság, a hatalmas távolságokat átfogó kiterjedés képzetét. Ezen a koncerten azonban az orgonához társuló szaxofon és élő elektronika révén, a klasszikus és kortárs zene, valamint a jazz elemeit felhasználó, beskatulyázhatatlan improvizatív játéknak köszönhetően még a megszokottnál is lenyűgözőbbé válik ez a széles horizont.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.

Az indiai klasszikus zenét modernizáló Araj öt fiatal zenészből áll, akik generációjuk kiemelkedő előadóinak számítanak hazájukban. Az Ishaan Ghosh tablás által életre hívott formációban mindannyian hangszereik (tabla, szitár, bambuszfuvola, szarangi) és az énektechnika virtuózai, összjátékukkal pedig új életet lehelnek a klasszikus indiai zenébe.

Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.

Először koncertezik Magyarországon az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb brit énekesnője, Corinne Bailey Rae, aki már 2006-os debütáló albumával és annak világslágereivel (Like A Star, Put Your Records On) milliós eladásokat produkáló nemzetközi sztár lett.

Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.

Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

Már rég nem gondolhatunk Cécile McLorin Salvantra csupán úgy, mint a 2010-es Thelonious Monk Jazzénekversenyt megnyerő, ígéretes tehetségre. Mély érzelmeket és kifinomult gondolatokat közvetíteni képes, kifejező hangja, virtuóz improvizációi, bátor, kísérletező stílustársításai már egy újabb generáció számára jelentenek viszonyítási pontot.

Korosztály: 0-3 év

Frenk a hazai könnyűzenei színtér egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb előadója, akinek dalaiban a rock, a pop, a funk, a sanzon, a klasszikus zene és a jazz nagyszerűen megfér egymás mellett.

Képzeljük el, hogy az operaház csak néhány lépésre van a templomtól, hiszen ezúttal az orgona sípjain az operairodalom legizgalmasabb pillanatai elevenednek meg.

Barangolás a sípok birodalmában

Az érzékeny szerepformálásairól ismert finn szoprán, Camilla Nylund ismét a dalok világában bizonyítja, hogy a német repertoár milyen kiváló előadóját tisztelhetjük személyében.

Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.

Arany János elbeszélő költeménye a magyar irodalom örök klasszikusa, szófordulatai szállóigeként élnek napjaink nyelvében, a főhős alakja pedig operában, animációs filmben, fizikai táncszínházi előadásban, monodrámában is megelevenedett már.

A Keleti István Művészeti Szakgimnázium végzős hallgatóinak előadása

A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.