Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.

A Müpa nem kizárólag magyarokat tisztel meg az évad művésze elismerő címmel: külföldi muzsikus előtt is fejet hajtott már ily módon, elég az orosz zongoravirtuózt, Gyenyisz Macujevet említeni. A feltételek nyilvánvalók: egyfelől a kiválóság, másfelől a gyümölcsöző kapcsolat a Müpával. Mindkettő jellemzi a 41 éves Víkingur Ólafssont, akinek elmélyült és ihletett zongorázását többször is élvezhettük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

A Rajna kincse bevezetés a történetfolyamatba, az alapkonfliktus megjelenítése. Megtapasztaljuk az ősállapot békéjét, és szemünk előtt követik el az ősbűnt, mely elindítja a pusztuláshoz vezető eseményláncolatot.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

Az indiai klasszikus zenét modernizáló Araj öt fiatal zenészből áll, akik generációjuk kiemelkedő előadóinak számítanak hazájukban. Az Ishaan Ghosh tablás által életre hívott formációban mindannyian hangszereik (tabla, szitár, bambuszfuvola, szarangi) és az énektechnika virtuózai, összjátékukkal pedig új életet lehelnek a klasszikus indiai zenébe.

Szüts Apor – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Bach, Vivaldi, Daquin, Mozart, Vierne és Antalffy-Zsiross művei

A Karzatkoncertek sorozata márciusban a 16–18. század orgonazenéjének világába kalauzolja a hallgatókat.

A vilniusi születésű és örmény származású szoprán, Asmik Grigorian napjainkban a nemzetközi operaélet egyik legnagyobb – és immár a legkevésbé sem titkos – favoritjának számít.

Lírai dalszövegeivel, szüntelen kísérletezőkedvével és Bocskor Bíborka azonnal felismerhető, érzékeny előadásmódjával a Magashegyi Underground immár két évtizede a hazai alternatív pop egyik legeredetibb formációjának számít.

Két nagyon különböző, mégis egymásból táplálkozó zenei univerzum találkozik ezen az estén a Müpa színpadán: a Söndörgő, a balkáni és délszláv zenei hagyományok egyik legizgalmasabb magyar képviselője, valamint a világhírű Balanescu Quartet, amely mesterien hozza közel egymáshoz a kortárs klasszikus zenét és a határokat nem ismerő kreatív improvizációt.

A folyamatos túlterheltség, a nyugalom iránti reménytelen vágy és az ebből fakadó állandó feszültség mindannyiunk számára ismerős élmény – ám kevesen tudják olyan pontosan formába önteni mindezt, mint Gyuris Bence.

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.

Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt. Az előadás a kemény realitás és a víziók határmezsgyéjén mozog, ahol a belső hangok iránti figyelem az őrület határán való öntudatlan egyensúlyozásra késztet.

A rezzenetlenség faarcú burleszkóriása, a színészként és rendezőként egyaránt mindenkor rendkívüli kockázatokat vállaló Buster Keaton 1924-es némafilmjét ezúttal improvizatív orgonakísérettel láthatja és hallhatja a Müpa közönsége.

Ripoff Raskolnikov neve fogalom a magyar blueséletben, dalszerző-énekesként több mint negyven éve alkot mélyen személyes, sallangmentes dalokat.

Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Egy hangverseny, amelyet minden tulajdonsága alkalmassá tesz arra, hogy ünneppé váljon a közönség számára!

Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.

A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.

Frenk a hazai könnyűzenei színtér egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb előadója, akinek dalaiban a rock, a pop, a funk, a sanzon, a klasszikus zene és a jazz nagyszerűen megfér egymás mellett.

Wagner
Parsifal – zenés ünnepi játék három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Egy éjszaka, három történet Memphisben. Három nézőpontból. Jim Jarmusch kitalált ehhez a filmhez egy végtelenül izgalmas történetmesélést. (Későbbi filmjeiben is gyakran választja a mesemondás szokatlan formáit.) Ráadásul ezt csak a második történetben leplezi le. Innen kezdve viszont másként nézzük a filmet. Gonosz egy trükk, mert arra késztet bennünket, hogy sokkal alaposabban figyeljünk a részletekre, az apró jelekre.

Műsor:
Beethoven: Esz-dúr szonáta, op. 7
Beethoven: Hat bagatell, op. 126
Schubert: B-dúr szonáta, D. 960

Palya Bea „Selymeim” című sorozata 2015 óta zajlik nagy sikerrel. A koncerteken – amelyeken kiváló zenekarával ő is mindig fellép – Palya Bea bemutat egy itthon még kevéssé ismert énekesnőt. Világok közelítéséről, két énekhang egymásra találásáról szólnak ezek az események, hiszen az előadók önálló produkcióik mellett közösen is énekelnek.

Kevés album volt akkora hatással az ezredforduló – és az azt követő évtizedek – magyar könnyűzenei életére, mint az Anima Sound System legendás Hungarian Astronautja.

Már rég nem gondolhatunk Cécile McLorin Salvantra csupán úgy, mint a 2010-es Thelonious Monk Jazzénekversenyt megnyerő, ígéretes tehetségre. Mély érzelmeket és kifinomult gondolatokat közvetíteni képes, kifejező hangja, virtuóz improvizációi, bátor, kísérletező stílustársításai már egy újabb generáció számára jelentenek viszonyítási pontot.

Korosztály: 3-7 év