Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a Recirquel produkciója.

Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.

Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.

A „Popzene időgépben” koncepció mögött mindenki által ismert kortárs popsikerek és örökzöld popslágerek swingesített, jazzesített, doo-woposított, Motown-hangzású soulba ültetett feldolgozásai húzódnak meg. Egyszerű, de nagyszerű ötlet, ami tökéletesen működik.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.

Minden életrajzukban olvasható, hogy Quincy Jones szerint ők „a planéta legmenőbb énekes csókái” (azaz „the baddest vocal cats on the planet”). Ezt a véleményt valószínűleg osztotta Ray Charles, Ella Fitzgerald vagy Whitney Houston is, akiket a Take 6 partnereinek mondhatott.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

A világhírű lett mezzoszoprán, Elīna Garanča korunk egyik legkeresettebb operaénekese. Vokális teljesítményét és színészi alakításait Salzburgtól Bécsen és Párizson át New Yorkig a világ minden táján ünnepli a közönség.

Dee Dee Bridgewater hatodik évtizede van a pályán, és bár elmondása szerint sok munkát fordított rá, hogy megtalálja önmagát, immár kétség sem fér hozzá, hogy a jazzvilág intézményként tekint rá.

A Müpa egyik nevezetességét, az orgonát mindenki megcsodálja, aki ellátogat a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Ezúttal azonban nemcsak a hangszer impozáns felépítésében és gazdag hangzásában gyönyörködhetnek, hanem havonta egy alkalommal az érdeklődők Fassang László orgonaművész vezetésével betekintést is nyerhetnek a hangszer „titkaiba”.

Meghitt akusztikus dalokkal, igazi fesztiválhangulatot idéző slágerekkel, filmszerű zenei megoldásokkal és lenyűgöző színpadi látvánnyal tér vissza a Fesztivál Színház színpadára Molnár Tamás.

David McVicar gyönyörködtetően látványos Tosca-rendezésének középpontjában ezúttal a norvég Lise Davidsent találjuk, aki pár rövid év leforgása alatt New York egyik legnagyobb operacsillagává vált, és immár az olasz repertoárban is ellenállhatatlanul hódít.

A 2024-25-ös évad utolsó Metes világközvetítésén újra láthatjuk Bartlett Sher sziporkázóan eleven Rossini-rendezését, s az előadást a komponista szülővárosában, Pesaróban képzett Giacomo Sagripanti vezényli.

Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy kiállítás képei című zongoraciklus 21. századra hangolt feldolgozásával ünnepli - az Emerson, Lake & Palmer és Tomita Iszao verziói után így teremtve egy saját változatot a 19. századi remekműből ütőhangszerekre és elektronikára, DJ Bootsie közreműködésével.

A Met HD-közvetítések legnagyobb slágerdarabja, az Aida most Michael Mayer vadonatúj, szemkápráztatónak ígérkező rendezésében látható, ráadásul büszkeségünkre Kutasi Juditot köszönthetjük Amneris szerepében.

A Cambridge-i St John's College Kórusa régi ismerősünk: karácsonyi műsorával már két ízben is nagy sikert aratott a Müpában.

Az énekes-dalszerző-producer Szigeti Zsófia 2020-ban adta ki első dalát Solére néven, és gyorsan a kortárs hazai popzene egyik népszerű előadója lett. Dalközpontú elektronikus popzenéje a rádiókba is utat talált magának, slágereit az IMA című, tizenhét számos debütlemez követte 2022-ben.

A fiatal amerikai orgonaművész, Bryan Anderson a Pennsylvania Államban megrendezett 2023-as Longwood Gardens Nemzetközi Orgonaverseny nagydíjasa. „Briliáns” és „első osztályú” - így méltatta játékát a kritika.

Lise Davidsen, a Met 2024-25-ös évadának egyik legnagyobb sztárja a Tosca címszerepe mellett a Fidelio férjszabadító Leonórájaként is ott szerepel a világközvetítések programján.

A fiatal, de máris világszerte elismert tehetségű német karmesternő, Joana Mallwitz Met-beli debütálását hozza el az előadás, amely remek Mozart-énekesek összecsiszolt csapatjátékát ígéri.

Korántsem csak az opera témája ígéri fantasztikusnak Offenbach utolsó színpadi művének előadását, hiszen a Metropolitan HD-közvetítéseinek programjára Bartlett Sher megragadó, 2009-es rendezésében visszatérő Hoffmann meséi színpadán csodálatos énekeseket hallhatunk.

A fiatal, de máris világszerte elismert tehetségű német karmesternő, Joana Mallwitz Met-beli debütálását hozza el az előadás, amely remek Mozart-énekesek összecsiszolt csapatjátékát ígéri.

Játéka „nemes, éneklő, gyönyörű” - méltatta a Bachtrack a 2022-es Enescu Verseny győztesét, Benjamin Kruithof luxemburgi csellistát, akinek korábbi elismeréseit itt felsorolni lehetetlen, de egy példa: első CD-jét a rangos OPUS KLASSIK 2022 díjára négy kategóriában is jelölték.

A Kodály és Bartók örökségét ápoló, Gráf Zsuzsanna vezetésével működő, nevében is angyali Angelica Leánykar már több alkalommal varázsolta el a Müpa közönségét koncertjeivel.

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.

Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.

Táncszínházi előadás Munkácsy Mihály nyomán

Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mind munkássága fontos fejezetei.

A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.

A belga Selah Sue az európai dalszerző-előadó színtér egyik legnépszerűbb figurája a 2010-es évek óta.

Személyes megközelítéssel, mégis mindnyájunk számára átérezhető rajongással szólaltatja meg Kozma Orsi azoknak a magyar popdíváknak a számait, akik felnőtté válásában, ízlésvilágának kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.

Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az egyik legkeresettebb hangszerén - Joni Mitchelltől Bob Dylanig a legnagyobbakkal játszott.

Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?

A délszláv muzsikát játszó Vujicsics Együttes ötven évvel ezelőtti megalakulásuk óta szinte változatlan felállásban muzsikál.

Ha egy Guarneri és egy Stradivari is hallható egy vonósnégyesben, az jó eséllyel utal az azokat megszólaltató értő kezekre.