ZenePlusz 3 - Berlioz / Mendelssohn
A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. több...
A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2020. február 1. szombat, 19:30
Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14
Mendelssohn: Az első Walpurgis-éj (Die erste Walpurgisnacht), op. 60
Bakos Kornélia – mezzoszoprán
Megyesi Zoltán – tenor
Szegedi Csaba – basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
A Feledi Project és a Közép-Európa Táncszínház táncművészei (koreográfus-rendező: Feledi János)
Vezényel: Hollerung Gábor
Fotó: Csibi Szilvia
A koncerten felcsendülő két művet meglepően sok szál köti össze. Mindkét kompozíció forrása egyértelműen Goethe, hiszen meghatározó szerepet játszik bennük a fausti boszorkányszombat-jelenet. Ez Berlioz szimfóniájának végkicsengése, Mendelssohn kóruskantátája pedig egy boszorkányszombat története, Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. Az első Walpurgis-éj Magyarországon először szólal meg szcenírozott előadásban, amelynek a táncosok mellett a muzsikusok is részét képezik majd.
A két mű közel egy időben keletkezett: Berlioz szimfóniája 1830-ban, Mendelssohn alkotásának első verziója 1831-ben. Összeköti a darabokat az újkori boszorkányszombat-legenda kettőssége: egy ősi pogány tradíció és a keresztény hit szembeállítása. Berlioz a boszorkányszombat tetőpontján megszólaltatja a Dies irae-t, a keresztény gyászmise gregorián himnuszának dallamát. Mendelssohnnál az ősi hagyományt megtartó emberek a bigott keresztényekkel szemben a tisztaság és a hit képviselői, akiket a mű végén egy protestáns korálszerű, himnikus befejezéssel szimbolizál. Berlioz alkotása az első jelentős mű, amely nem a Faust-dráma történetét, hanem szellemiségét fogalmazza meg. Középpontjában egy hős áll, a fausti alkotó ember, akinek álmait, vízióit fogalmazza meg a mű öt tételében. A Mendelssohn-kóruskantáta pedig a zeneszerző életművében szokatlanul drámai: egy sodró erejű, viharos nyitányt jelenetek sora követ, amelyekből hiányoznak a hagyományos értelemben vett áriák.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád. A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre.
Hogyan tudnék élni nélküled? - A Városmajorban életre kelnek Demjén Ferenc legendás dalai – énekelj, nevess és nosztalgiázz velünk együtt!
A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!