Liszt Ferenc: 1. magyar rapszódia
Liszt Ferenc: 2. (A-dúr) zongoraverseny
Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra
Karmester:
Fischer Iván
Közreműködők:
Ökrös Oszkár, cimbalom
Dejan Lazić, zongora
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. április 1. szombat, 15:30
Liszt Richard Straussra gyakorolt hatásáról sokat írtak a muzikológusok. E hatások közül a legnyilvánvalóbb a szimfonikus költemény műfaja, amelynek kitalálója és első nagy képviselője Liszt volt, és akinek a nyomdokaiba a fiatal Strauss lépett. Közös szál kettejük között Hans von Bülow, aki Straussnak mestere, Lisztnek pedig tanítványa (és veje) volt, de kettejük között annyi a kapcsolódási pont, hogy Liszt és Strauss egy műsorban már-már kézenfekvő ötlet. Koncertünkön a két szerző három műfajban írott reprezentatív alkotásai hangzanak el.
Az ifjú Lisztre mély benyomást tettek a cigányzene jellegzetes vonásai, ritmikai szabadsága, szokatlan modulációi, különös hangszínei. A zeneszerző 1840 és 1843 között jelentette meg Magyar dallok (sic!) című gyűjteménye darabjait, majd 1847-től kezdve a Magyar rhapsodiákat. E zongoraművek közül választotta ki azt a hatot, amelyeket zenekari köntösbe öltöztetett, és amelyek azóta is a klasszikus zenekari repertoár népszerű darabjai.
2. zongoraversenyét Liszt hosszan érlelte. Amikor 1839-ben hozzákezdett, még világjáró virtuóz volt, mire 1861-ben befejezte, már visszavonult a pódiumtól, és idejének nagy részét az alkotásnak szentelte. Az egytételes, valójában öt szakaszból álló versenymű egyetlen téma különböző karaktereit mutatja be. A weimari ősbemutatót a szerző a karmesteri pulpitusról irányította, a zongoraszólamot pedig tanítványa, az a Hans von Bronsart játszotta, aki később a weimari színház intendánsaként Strausst leszerződtette.
Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra
Richard Strauss korán felfedezte magának a szimfonikus költemény műfaját. Az Aus Italien című zenekari fantázia után még a 19. század nyolcvanas éveiben megírta a Macbethet, a Don Juant és a Halál és megdicsőülést. Az Imigyen szóla Zarathustra már a befutott komponista műve, aki a következőket írta a darabról: „Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről… A szimfonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az Imigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.”
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
