YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2022. november 6. vasárnap, 15:00
Műsor:
Beethoven: Ötödik "Sors" szimfónia
Albinoni: Adagio
Debussy: Holdfény
Philip Glass: Mishima
Bach: d-moll toccata és fúga
Varnus Xaver a földkerekség összes jelentős orgonáján koncertezett már: Bach lipcsei Tamás-templomában, a washingtoni és a Canterbury-i székesegyházban, a párizsi Notre-Dame-ban, a Berlini Dómban, valamint a világ második legnagyobb hangszerén, a philadelphiai Wanamaker-orgonán. Orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutásának háromezer koncertje során ezidáig hatmillióan vettek jegyet hangversenyeire, 53 hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg, YouTube-felvételeit ezidág 29 millióan nézték meg (youtube.com/xavervarnus), a SONY által kiadott, négyszeres platinalemezes CD-je („Raveltól Vangelisig”, 2007) pedig minden idők legnagyobb példány- számban eladott orgonalemeze lett. A Berlini Dómban 2013-ban adott Bach hangversenyének felvétele minden idők legnézettebb orgonakoncert filmje a maga közel 12 milliós megtekintésével. Sok elismerése mellett Varnus Xaver a magyar állam által adható két legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének a birtokosa. Varnus Xaver az Atlanti-óceán kanadai partján megvásárolt egy XIX. századi templomot, amelyben megnyitotta saját koncerttermét, a Varnus Hallt. „Varnus elképesztő tehetség, minden részletében oly izgató és eredeti, mint Glenn Gould volt egykoron” – írta játékáról 1986. május 8-án Kanada nemzeti napilapja, a Globe and Mail neves kritikusa, Robert Everett-Green. 1989-ben a Toronto Star zenekritikusa, Ronald Hambleton így összegezte véleményét: „Varnust a New York Times az orgona Horowitzának nevezte, a francia Figaro az orgona Paganinijének, míg más Glenn Gouldhoz hasonlította. Ő azonban egyszerűen az orgona Varnus Xaverja, egy magabiztos csodagyerek, a maga nagyon is saját zenei lelkével.”
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket..
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
A "Zene-Bor" ünnepén december 30-án hagyományosan nagyszabású gálakoncertet ad a 100Tagú Cigányzenekar.
Késő este van. A gyerekek már alszanak. A feleség egy dokumentumfilmet nézne, a férj a maradék lasagnát eszi. Az idegek…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
