Francia életérzés, elsöprő virtus, ’50-es évek Párizsa. Ide repít minket Boris Vian, élet és halál határmezsgyéjén egyensúlyozó, fékezhetetlen polihisztor zseni, a 20. század európai irodalmának egyik legeredetibb figurája a Tajtékos dalok sanzonjaiban.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 7. csütörtök, 19:00
Tajtékos dalok
Féktelen, játékos humora volt. De ő maga szinte soha nem nevetett, pedig játszott mindennel: irodalommal, szerelemmel, háborúval. Legtöbbet a halállal. A sajátjával. Tizenkét éves kora óta tudta, hogy nem él sokáig. Ezért gyorsan élt, szinte habzsolta a tajtékos napokat. Regénye nemzedékek bibliája, a 20. század egyik legmeghatóbb szerelmes története. Írt, játszott, trombitált, filmezett, festett, zenélt. Mérnök is volt. Meg jeles patafizikus. Egy moziban halt meg, az egyik regényéből készült film vetítése közben, harminckilenc éves korában. Ezt a páratlanul gazdag, fordulatos életet idézzük meg az ő szellemében – sok játékkal, nevetéssel, szexussal, minimális tisztelettel. Boris Vian-módra, születésének századik évfordulója alkalmából.
Szereposztás:
Györgyi Anna............. MICHELLE és...
Kékkovács Mara........ MICHELLE és...
Földes Tamás............ PAUL és...
Pálfalvy Attila............. PAUL és...
Gubik Petra................ URSULA és...
Széles Flóra............... URSULA és...
Kocsis Dénes............. BORIS és...
Cseh Dávid Péter....... BORIS és...
Alkotók
Karmester: Kovács Adrián és Hermann Szabolcs
Dalszövegek: Müller Péter Sziámi, Kiss Judit Ágnes, Takács M. József, Göbölyös N. László, Bittner Gábor, Bajomi Lázár Endre, Rózsa László, Domonkos Eszter
Hangszerelő - zenei vezető: Kovács Adrián
Dramaturg: Róbert Júlia
Video-tervező: Maruscsák Dávid
Világítástervező: Dreiszker József
Koreográfus-asszisztens: Czár Mónika
A rendező munkatársa: Bori Tamás
Látványtervező: Berzsenyi Krisztina
Koreográfus: Kocsis Tamás
Rendező: Kiss Csaba
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Több, mint 2 évtized – több, mint 600 előadás – 12 Jászai-díj jelölés – 43 orvosi beavatkozás (1 sikeres) – 17 jegyszedő nyugdíjazás – 2 színház bezárás Előadás hossza: 130 perc Felvonások száma: 1
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az…
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
