SHOWDER KLUB felvétel - Gajdos Zoltán, Hajnóczy Soma, Orosz György, Szobácsi Gergő

Gajdos Zoltán:

Gajdos Zoltánnak hívnak, civil foglalkozásomat tekintve a vasútnál dolgozom, mint jegyvizsgáló... vagy közismertebb nevén kaller. 2011 áprilisában léptem át a Godot Dumaszínház küszöbét először, amikor is megnyertem egy Fiatal Félörültek Fesztiválját. Ekkor vált az életem elengedhetetlen részévé a Stand up. Témáim nagyrészét a munkám során érő impulzusok alkotják. De bármivel foglalkozom, ami egy vasutas agyát megmozgatja.

Hajnóczy Soma:

Hajnóczy Soma, az első stand-up bűvész.

Soma 6 éves korában szeretett bele az illúzió világába, amikor egy bűvész felhívta a színpadra, és eltüntette egy dobozban. Az akkori nagyokat, leginkább David Copperfieldet szerette és nézte. 2000 és 2010 között a legtöbb jelentős világversenyt megnyerte. 2009-ben a bűvészek 3 évente megrendezésre kerülő világbajnokságán, Phone-act című műsorszámával elnyerte a bűvész társadalom legrangosabb kitüntetését, az abszolút világbajnoki címet.

Műsoraiban a hagyományos bűvészi kézügyességet modern technológiákat felhasználó elemekkel ötvözi. Specialitása a színpadi előadás, melyben a modern bűvészet a humorral keveredik.

Orosz György:

Orosz György vagyok, nemesi származású humorista, ugyanis azt mondják, ha valakinek a nevében van ipszilon, akkor nemesi származású. Megvizsgáltam, és a Györgyben mindjárt kettőt is találtam. 1977. december 31.-én születtem, tehát a születésnapomat Te is minden évben megünnepled, ezt köszönöm! Keresztanya vagyok, ugyanis a keresztlevelet rossz helyen írtam alá, amit már nem lehetett kijavítani.

Szobácsi Gergő:

Szobácsi Gergő üdvözli Önt! Harminc éves vagyok. Amúgy 31 lennék, de egy évig beteg voltam. Sok mindennel próbálkoztam, mielőtt humorista lettem. Szerettem volna szakács lenni, mert a tévében mindig azt láttam, hogy amit elkezdenek főzni, abból találnak egyet készen a sütőben. Próbálkoztam az építőiparral is, mert az kicsit hasonlít a stand up-ra. Ott is egy dolgozik, a többiek meg csak nézik. A humorista szakmát egy barátomnak köszönhetem, aki mindig belőlem akart meggazdagodni. Ha főztem valamit, akkor éttermet akart nyitni, ha csináltam, mondjuk egy koktélt, akkor meg kocsmát. 2010-ben meséltem neki egy viccet, és most itt vagyok! Örülök, hogy így alakult, mert embereket nevettetni jó. És néha még ők is élvezik.