„Mozart: az élet maga” – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben, a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 10. vasárnap, 14:30
14.30 Solti terem – Mozart-nap 4.
Mozart: g-moll zongoranégyes, K. 478
Mozart: Esz-dúr zongoranégyes, K. 493
Közreműködnek: Ránki Dezső, Keller András, Szűcs Máté, Fenyő László
Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll zongoranégyes, K. 478
A g-moll zongoranégyes 1785 őszén, Bécsben keletkezett, publikálására Hoffmeister vállalkozott. A mű iránt alig volt érdeklődés, s a kiadó arra kérte Mozartot, komponáljon „népszerűbb, közérthetőbb” nyelven. A kompozíció minden szólama komoly technikai kihívást jelent, a korabeli műkedvelők közül csak kevesen vállalkozhattak a darab előadására. Mozart a kamarazenei és a concerto-textúra sajátos elegyét hozta létre, melyben minden hangszernek önálló funkciót és szerepet szánt. A g-moll hangnem Mozartnál általában sötét színeket, drámai fordulatokat, patetikus beszédmódot hív elő, így van ez ebben a kompozícióban is. Különösen igaz ez a nyitó Allegrora. A második tétel fénye, sugárzása ellenpontozza az első rész komorabb világát, a zárótétel pedig már G-dúrban szólal meg.
Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr zongoranégyes, K. 493
A zongoranégyes 1786 júniusában (igen közel a Figaro lakodalma komponálásának időszakához) keletkezett Bécsben. Alaphangja alapvetően derűs. Első tétele sok szempontból az Esz-dúr zongoraverseny (K 482) rokona, áradó tematikus invenció és nagyvonalú formálás jellemzi. A Mozart-stílusban különösen álomszerű hangnemnek tekinthető Asz-dúrban írt Larghetto a vallomásos, meghitt mozarti lassú tételek egyik gyönyörű példája, nagyszabású szonátaforma, melynek kódájában a komponista a fátyolos tekintetű búcsúk megindító gesztusait idézi. A zárótétel egyike azon kevés daraboknak, amelyeken Mozart utólag változtatott: az eredetileg túlnyomórészt kontrapunktikus koncepció helyett beérte kontrapunktikus epizódokkal. Helyenként a nagyszabású zongorafantáziák virtuozitását is felidézi.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A Margitszigeti Színház a Nemzeti Összetartozás Napját a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral ünnepli ez évben is. Közreműködik: Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész,…
2024-ben május 17-18-19-én, vagyis a pünkösdi hétvégén zajlanak a SopronFest kiemelt eseményei megnövelt helyszínen a Lővérekben.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
