Melanoia
Dejan Terzic egyike a minden szempontból európai muzsikusoknak. Németországban nevelkedett és tanult, és a kilencvenes évek eleje óta részt vett több stílust egyszerre felölelő európai, nemzetközi zenei együttműködésekben.
Dejan Terzic egyike a minden szempontból európai muzsikusoknak. Németországban nevelkedett és tanult, és a kilencvenes évek eleje óta részt vett több stílust egyszerre felölelő európai, nemzetközi zenei együttműködésekben.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. július 5. péntek, 20:00
Eszköztárában Észak- és Dél-európai inspirációk mellett Új-zélandi és amerikai zenészekkel való együttműködéseinek hatásai ágyazódnak bele saját, szerb származásának hagyományos zenei talajába. Terzic 2012-ben hozta létre Melanoia nevű együttesét, bemutatkozó albumuk 2014-ben az Év legjobb dobosa kategóriában megkapta a német Grammynek számító Echo-díjat. Legfrissebb lemezén Terzic egyrészt együttesének két tapasztalt tagjára támaszkodik – a héthúros gitáron játszó Ronny Graupéra és Christian Weidner altszaxofonosra – másrészt Jozef Dumoulinra, a csapat új tagjára.
A melankólia és a paranoia egyidejű átélésének (melanoia) kifejezése, amikor azt álmodjuk, hogy álmodunk, amikor kívülről látjuk magunkat és mégis magunk vagyunk, az átmenet az álom, az álmodozás és az ébrenlét között, Terzic számára ez a legizgalmasabb művészi téma. Számára a ritmusban ragadható meg ennek a speciális létélménynek a művészi tükrözése és kifejezése. Amikor a dolgok kezdenének szétcsúszni, összemosódni vagy szétesni, amikor a részletek összegabalyodnak vagy a szélső pontok egymásnak feszülnek, és esetleg kioltják egymást, akkor a ritmus tartja össze dinamikus és egységesítő módon őket.
A zenekarvezető a valóságot egymással versengő vagy kiegészítő rétegekben, nézőpontokban, arcokban, átmenetekben, hullámhosszokban és hanglenyomatokban érzékeli. Zeneileg ezt úgy formázza meg és fejezi ki, hogy kifordítja és elvonatkoztatva ütközteti őket, miközben mindezt metsző páratlan ritmusai hordozzák és tartják össze, melyek erőteljesen, sőt felszabadítóan emelik ki vezérmotívumait. Az egész album telis-tele van váratlansággal, noha ismert élményekből és érzetekből építkezik – a hangulatok, átalakulások és újraéledések dramaturgiájával tartja fenn a feszültséget és alkotja meg dramaturgiáját.
A zenekar legújabb albuma május 10-én jelenik meg, a BMC Records gondozásában.
Közreműködik:
Christian Weidner - altszaxofon
Jozef Dumoulin - zongora, Fender Rhodes
Ronny Graupe - 7-húros gitár
Dejan Terzic - dob, ütőhangszerek
Kérjük Önöket, hogy az Opus Jazz Clubba váltott jegy mellé ne felejtsenek el asztalt foglalni!
Ülőhely csak asztalfoglalás esetén garantálható.
Az asztalfoglalás a jegyvásárlás során automatikusan megtörténik. Az asztalfoglalásokat legkésőbb 20 óráig tudjuk fenntartani!
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A Tesztoszteron ironikus és humoros látlelet a nemek közti különbségekről és azonosságokról, frusztrációkról és félelmekről, magunkkal hozott és öntudatlanul is működő családi mintáinkról.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
2024-ben május 17-18-19-én, vagyis a pünkösdi hétvégén zajlanak a SopronFest kiemelt eseményei megnövelt helyszínen a Lővérekben.
Pintér Béla és Társulata: A Soha Vissza Nem Térő
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!