Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 25. szombat, 11:30
Műsor
Mesék – zenében 3.
Ránki György: Pomádé király új ruhája - 1. szvit (részletek)
Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Szüts Apor
Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből. Ezek a zenei részletek nagyszerűen érzékeltetik a történetet. Mesélővel úgy adható elő, mint egy zenés képeskönyv. Pomádé király nagyon hiú és nagyobb ünnepeken mindig új ruhában óhajt megjelenni népe előtt. Az államkincstár azonban kiürült, nincs pénz új ruhára és közeledik a király születésnapja. Ekkor érkezik a palotába Dani és Béni, két kópé, akik jól meg akarják tréfálni a királyt. Elhitetik mindenkivel, hogy csodálatos anyagból olyan csodaruhát készítenek, amely gyönyörű, de csak az fogja látni, aki becsületes. Buta, hazug és gonosz emberek nem láthatják az ő kelméjüket. Nagy felhajtás közepette nem csinálnak semmit. Az udvaroncok nem merik bevallani, hogy semmit nem látnak, dicsérik a nemlétező ruhát. A király sem látja, de elhiszi szolgáinak, hogy a ruha szép. Az ünnepen ki is áll népe elé alsóneműben, majd amikor egy kisfiú elkiáltja magát, hogy „a királyon nincs semmi”, kitör a nagy kacagás, a király pedig megszégyenülten menekül vissza a palotába.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Boris Eifman / ifj. Johann Strauss A PYGMALION-HATÁS Balett két felvonásban
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Egy boldogtalan feleség + egy férj, aki meg akarja javítani a házasságot. Egy vicces nagypapa, egy remek fiúgyerek + két…
Az iskolai év végéhez közeledve a Csillagszeműek különböző csoportjai két programmal várják a közönséget a Hagyományok Házában: 17 órától a…
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
