Medveczky Ádám, Kossuth-díjas kiváló karmesterünk, akinek karrierje 1974ben kezdődött, amikor Kobajasi mögött második díjat nyert a Magyar Televízió karmesterversenyén, ezen a hangversenyen négy magyar zeneszerző egy-egy művét mutatja be, amelyek – egy kivétellel – 1945 után keletkeztek. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 9. csütörtök, 19:00
Műsor
Balassa Sándor: Magyar táncok
Viski János: Hegedűverseny
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek
Ránki György: Pomádé király új ruhája 1. szvit
Közreműködik
Ábrahám Márta (hegedű)
Vezényel
Medveczky Ádám
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas kiváló karmesterünk, akinek karrierje 1974ben kezdődött, amikor Kobajasi mögött második díjat nyert a Magyar Televízió karmesterversenyén, ezen a hangversenyen négy magyar zeneszerző egy-egy művét mutatja be, amelyek – egy kivétellel – 1945 után keletkeztek. Balassa Sándor Erkel-, Bartók-Pásztory- és Kossuth-díjas zeneszerző 1935-ben született. Négy operát, kantátákat, sok zenekari művet komponált, pályájának korai szakaszából való Magyar táncok című műve. Viski János (1906–1961) Kodály Zoltán tanítványa volt, Kodály maga ajánlotta őt utódjának a Zeneakadémia zeneszerzés-tanszakára. Hegedűversenyét 1947-ben Zathureczky Ede mutatta be. Hangversenyünk szólistája, Ábrahám Márta, a Zeneakadémia professzora, tanárai voltak többek között Kovács Dénes és Ruggiero Ricci. Doktori disszertációját az 1945 után született magyar hegedűversenyekről írta, többek között Viski János művéről. Dohnányi Ernő (1877–1960) Szimfonikus percek című műve balettzenének készült, a Budapesti Filharmóniai Társaság alapításának 80. évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen mutatták be 1933-ban. Ránki György (1907–1992) Pomádé király új ruhája című meseoperáját, Károlyi Amy szövegére, 1951-ben mutatták be az Operaházban, nagy sikerrel. Az opera részleteiből készült két zenekari szvit mindmáig kedvelt hangversenydarab.
A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, mely számos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatni akarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-e önmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása felnőtteket, fiatalokat egyaránt megérint. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy azt Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők.
A legnagyobb slágerek Geszti Péter (és bolygónk) meghatározó korszakaiból, Rap+Az, zene+stand up, vidám időutazás, meglepő fordulatok, korszakos vendégek, és egyedülálló…
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az…
Ritkán hallható szvit, klasszikus versenymű, Bach előtti tisztelgés és egy szimfonikus életmű záróköve. Ezt kínálja az északi levegőt árasztó, helyenként…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
