A zenében a historizmus nemcsak azt jelenti, hogy korabeli hangszerek kópiáin szólalnak meg régi művek: olykor azt is, hogy az előadók felelevenítenek egy olyan szokást, amelynek több évszázada hódoltak a zenekedvelők.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2024. március 28. csütörtök, 19:30
LES DEUX STABATS
Műsor:
GIOVANNI BATTISTA PERGOLESI: Stabat Mater, 1736
Bécsi verzió: Eybler, Seyfried és Nicolai átirata
***
JOSEPH HAYDN: Stabat Mater, 1767, Hob. XXa:1
Baráth Emőke - szoprán
Nagy Bernadett - alt
Komáromi Márton - tenor
Nikolay Borchev - bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Givanni Battista Pergolesi 1736-ban 26 évesen, alig néhány héttel korai halála előtt fejezte be Stabat Mater-ét, mely az egész 18. század egyik legfontosabb egyházi zeneműve lett. Népszerűségét jelzi az a számtalan átdolgozás, melyet más szerzők sora (köztük 1745 körül Johann Sebastian Bach is) a kompozícióból készített. Az 1790-es években, Bécsben Mozart volt tanítványa, Joseph von Eybler négyszólamúvá – azaz négy énekes szólistára és négyszólamú kórusra – írta át az eredetileg csupán szoprán- és altszólóra és vonósokra írott partitúrát, egyben jelentősen megnövelte a közreműködő zenekar létszámát: a hangszerelésen további változtatásokat végzett Ignaz Ritter von Seyfried, és néhány évtizeddel később Otto Nicolai is. Így született meg az a rendkívüli változat, mely ma esti előadásunkban Magyarországon másodszor hallható.
Joseph Haydn valamikor az 1750-es években, feltehetőleg Bécsben ismerte meg Pergolesi Stabat Mater-ét, mely egész életére óriási hatást gyakorolt: nemcsak a vokális, hanem a szimfonikus Haydn-életmű szinte minden f-moll hangnemű pillanatában kimutatható a Pergolesi-partitúrából nyert inspiráció. Amikor 1767-ben megírta saját Stabat Mater-ét, elsősorban Pergolesi műve szolgált számára mintául: e Haydn-opusról Johann Adolph Hasse is méltató levelet írt, melyre Haydn egész további életében nagyon büszke volt. Ugyanakkor a Stabat Mater – elsősorban párizsi előadásai által – egyike volt Haydn azon kompozícióinak, amelyek megalapozták szerzőjük európai hírnevét.
Koncertünk a „Les deux Stabats” („A két Stabat”) címet viseli: az 1780-as években így hirdették azokat a párizsi templomi hangversenyeket, melyeken Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ei egymás után, egy este voltak hallhatóak. E koncertek korabeli népszerűsége egészen rendkívüli volt, s bár a rendezők mindent megtettek, hogy további olyan „kortárs” Stabat Mater-eket találjanak, melyek e műsorba beilleszthetőek, egyedül Haydn műve volt képes tartósan megőrizni népszerűségét a nála 41 évvel korábban született, zseniális Pergolesi-opus mellett. Mai műsorunkkal a Forradalom előtti utolsó évtized e párizsi koncertjeinek emlékét és hangulatát kívánjuk felidézni itt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló kettős produkció kiváló szólistagárdája: Baráth Emőke - szoprán, Nagy Bernadett - alt, Komáromi Márton - tenor és a belarusz bariton Nikolay Borchev.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Quimby - A TEREPASZTAL LOVAGJAI - 35 év szélmalomharc - 2026. március 28-án a Quimby az MVM Dome-ban újra felrajzolja…
PurimFeszt 2026, ahol hagyomány és kortárs kultúra találkozik: zene, történetek, vidámság és közös ünneplés a Rumbach zsinagógában, különleges programokkal.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
