Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 31. péntek, 19:00
Gárdonyi Géza:
ISTEN RABJAI
musical
IV. Béla , a tatárjárás alatt tett fogadalma értelmében, – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja –, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostort lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Mindkettő jelentős országos események színhelye volt: itt kötött békét IV. Béla király a fiával 1266 -ban, és itt is halt meg 1270-ben.
A kolostor jelentősége még tovább növekedett Margit halála, és szentté avatása után. Már élete során több csodás eseményről tudósítottak. Élettörténetéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276 -ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei.
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt. Egy parasztgyerekből lett szerzetes életén keresztül bepillanthatunk egy magát Krisztusnak felkínáló szentünk életébe. Őszinte érzelmekkel telt mű ez, hitről, szeretetről, helytállásról, örök emberi értékekről, amivel Szent Margit a mai napig érvényes példát mutatott számunkra…
A művet színpadra alkalmazta és rendezi Moravetz Levente, zeneszerzők Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián. A szerzőhármas nem ismeretlen az egri nézők számára, hiszen olyan előadások alkotói, mint a „Zrínyi 1566”, vagy a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó „A Fejedelem” című történelmi musicalek.
JÁNOS.......................................................................... TÖRÖK-UJHELYI TAMÁS
MARGIT........................................................................ MISURÁK TÜNDE
MARCELLUSZ.............................................................. BOT GÁBOR m.v.
OLIMPIÁDESZ.............................................................. DIMANOPULU AFRODITÉ
JULIS............................................................................ SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
JAKAB........................................................................... RENCZ MÁRK m.v.
IV. BÉLA........................................................................ TUNYOGI PÉTER
MÁRIA........................................................................... NAGY ADRIENN
ISTVÁN.......................................................................... CSATHÓ NORBERT
PETRONELLA............................................................... RAIKOVICH VIKTÓRIA
GYÖRGY........................................................................ RÁCZ JÁNOS
TIMÓ ..............................................................................KARDOS KRISTÓF
MÁTÉ............................................................................. REITER ZOLTÁN
OTTOKÁR...................................................................... SZŐKE OLIVÉR
APA................................................................................. VÓKÓ JÁNOS
PRÉPOST....................................................................... LISZTÓCZKI PÉTER
JANCSIKA…………………………………………………...DOVÁK CSOMA
MARGITKA…………………………………………………..HOLLÓ ENIKŐ
GG TÁNC EGER:
ADAI-SIMON SAROLTA, ANNA MANETTI, ELLENBACHER KAMILLA, FODOR SÁRA, FORCZEK JANKA, MARTINA TIZZI, PLITA MÁRK, SUBA JÁNOS, SZALAI-BORDÁS ÁDÁM, VARGA DÁNIEL
KÓRUS:
DARÓCZI BIANKA, DELI BORISZ, FEKETE BORBÁLA, HARMAN DALMA, KAJTÁR DÁVID, KLEIN PETRA, LUKINIC RUBEN, MAJNÁR ALEXANDRA, RÁK GERGŐ, SVÉD MÁTYÁS, SZABÓ TAMÁS, VAS GABRIELLA
Díszlet: HÚROS ANNAMÁRIA Jelmez: ISTVÁNFI FRUZSINA
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Harangozó-díjas, érdemes művész
Zenei vezető, karmester: NAGY ZOLTÁN
Ügyelő: UJHELYI RÉKA Súgó: PETHŐ ORSOLYA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező:
MORAVETZ LEVENTE
Gaetano Donizetti STUART MÁRIA Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az…
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente ISTVÁN, A KIRÁLY A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
