1962 tavaszán-nyarán felbolydult az ’56 után apátiába süllyedt Magyarország: Gagarin őrnagy szupersztár lett a béketáborból, Mastroianni napszemüvege és Anita Ekberg keblei megőrjítik az embereket a mozikban az Édes életet nézve. Mindehhez még a KISZ és a párt is kiírja az első Ki mit tud?-ot.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. augusztus 10. szombat, 20:00
Mindenféle csinibabák és gézengúzok jelentkezni akarnak, hogy megmutassák, ők mit tudnak. A nyertesek kiutazhatnak a Helsinki VIT-re is, és az ugyebár már nyugat. Itt az alkalom, hogy az ’56-ban szétszakadt szerelmes kamaszpár ne csak levelek útján találkozhasson: Attilának meg kell nyernie valamilyen kategóriát, hogy az Amerikában élő Katinkájához kijusson. Mivel ő és barátai a csajozáson kívül máshoz nem értenek, ezért tánczenekart alapítanak.
Boston Cézárja, a kiöregedett disszidens bokszoló láncait letépő erőművészként is újra visszajuthatna ifjú Elvis imitátorként a szabad világba. Aki végképp nem ért semmihez, az magát mutatja meg, vagy legalábbis a bugyiját, mint Terike, a kalauznő.
Aki ezt a felbolydult méhkast, és az ő kis birodalmát megpróbálja kordában tartani (beleértve Jenci fiát, a kéményseprőt és gitárost), az Simon bácsi, a minden lében kanál, és mindenkiről mindent tudni akaró tömbbizalmi. Pechjére ő is tud valamit – steppel.
Bár a kubai rakétaválság miatt a világ épp a III. világháború határán táncol, de kis hazánkban süt a nap, barna bőrű hableányok tartanak fürdőruha bemutatót az új tömbstrandon, és ha a népet békén hagyná a felső vezetés, imádnának élni. Hogy hőseinknek beteljesül-e az álmuk, és megnyerik-e a Ki mit tud?-ot, az már csak rajtuk múlik. Vagy mégsem..? Mindegy, ők imádtak élni. Akkor is, és ma is.
SIMON BÁCSI, a tömbbizalmi: Molnár Ervin
ARANKA NÉNI, frivol mozgalmár, a neje: Oravecz Edit
BOSTON CÉZÁRJA, exbokszbajnok: Koscsisák András
MARGIT BÜFÉ, sűrűmúltú negyvenes: Pap Lívia
ATTILA, árva hősünk, énekel: Szente Árpád Csaba
JENŐ, Simon bácsi renegát fia, gitározik: Gábor Márkó / Budai Márton
FÉLIX, egyéb származású, bőgőzik: Kovács Gábor
EDE, eltévedt ejtőernyős, dobol: Punk Péter
KATINKA, Attila ideálja „odaát”: Burger Dóra
ANGELA, a szűz dizőz, angyal: Szél Noémi
BAJKON ÚR, széplélek, leendő űrhajós: Szelle Dávid
MANCI, aki jobb, mint Anita Ekberg: Kárpáti Barbara
DZSIGOLÓ, aki mindent tud a nőkről: Keresztesi László
GIUSEPPE: Magyar János
GIORGIO: Kiss Máté
GIULIO: Hédl-Szabó Dániel / Kabai Alex
OLGA, lófarkas naiva: Simonyai Lujza
ETELKA, dundi balerina: Holczer Réka
ERNESZTIN, dobrajongó: Egri Zsófia
TERIKE, kalauznő: Kovács Ágnes Magdolna
ALÍZ, dekoratív lidérc „odaátról”: Kárpáti Barbara
PINCÉRNŐ, aki nem sieti el: Kovács Ágnes Magdolna
HÁRFÁS: Süle Zsolt
VAK HEGEDŰS / CSAPOS, aki beleszól / GUSZTI BÁCSI, pereces / ADÁSRENDEZŐ: Kiss T. István
VILLAMOSVEZETŐ / RENDEZŐ / JEGYSZEDŐ / ÚSZÓMESTER: Baranyi Csanád
RENDŐRÖK: Magyar János, Kiss Máté, Hédl-Szabó Dániel / Kabai Alex
LÁNYOK: Buvári Lilla, Gácser Ramóna, Gyüre Dóra, Ignácz Laura, Pápai Polli, Vendel Vanessza Bernadett
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Sellei Gabi
Hangszerelés: Győrfi Judit, Uher-Győrfi Bálint
Zenei vezető: Győrfi Judit
Korrepetitor: Regovics Zsuzsanna
Sztepp koreográfus: Bóbis László
Vezető koreográfus: Krámer György
A rendező munkatársai: Szücs Kitti, Kárpáti Barbara
ÍRÓ: Márton Gyula
RENDEZŐ: Vándorfi László
A darabban elhangzó dalok
zeneszerzői: Bágya András, Deák Tamás, Fényes Szabolcs, Hajdú Júlia, Majláth Júlia, Nádas Gábor, Ullmann Ottó
szövegírói: Bacsó Péter, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György, Hajnal István, Hárs László, ifj. Kalmár Tibor, László Endre, S. Nagy István, Szász Péter
A zenei anyagot az UMPA és a HoFra ügynökségek engedélyezték.
Az előadás létrejöttét a Kinizsi Bank támogatta.
AZ ELŐADÁS IDŐTARTAMA 3 óra, szünettel
10 éves Jubileumi születésnapját ünnepli az Audi Aréna Győrben az EDDA zenekarral. Ennek a kerek évfordulónak köszönhetően az Audi Aréna megajándékozza a koncertre látogatókat.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy…
A Bunker Cabaret jelenetei Kijev bunkerében születtek. Hogyan lehet beszélni a háborúról? Az ironikus, nyers, egyszerre vicces és megrázó színházi…
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
