A koncert első része Vivaldi és a játékos allúziók jegyében áll, Baráti Kristóf játéka pedig mindezeket felejthetetlen élménnyé avatja. Az est második felében a kvartett-irodalom egyik csúcsa, Schubert A halál és a lányka címen ismert vonósnégyese szólal meg, mely Gustav Mahler nevezetes átdolgozása óta a vonószenekarok legnemesebb erőpróbájának számít.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. március 16. kedd, 19:30
Budapesti Vonósok és Baráti Kristóf
Műsor:
A. Vivaldi: C-dúr concerto, RV 112
A. Vivaldi: e-moll hegedűverseny, „Il favorito – A kedvenc”, RV 277
F. Kreisler: C-dúr concerto Vivaldi stílusában
Wolt Péter: Tiszteletem Vivaldi Úr!
szólista: Baráti Kristóf – hegedű
--
Schubert: d-moll vonósnégyes, „A halál és a lányka”, D 810
Minden idők egyik legjelesebb hegedűművésze, Fritz Kreisler pályája első felében gyakran játszotta koncertjein ismert vagy kevésbé ismert barokk mesterek darabjait saját virtuóz átirataiban. 1905-ben aztán Vivalditól egy egész concertót mutatott be, három évtized múltán pedig „bevallotta”, hogy a versenyműhöz minden egyes hangot ő talált ki. A kompozíció tehát nem átirat volt, hanem stílustanulmány, minden benne volt, amit Kreisler és kora Vivaldiról gondolt. Egy évszázaddal később Wolf Péter is megírta a maga Vivaldianáját és ez a kompozíció is hű tükre annak, hogy milyennek halljuk mi a velencei mester muzsikáját. A koncert első része tehát Vivaldi és a játékos allúziók jegyében áll, Baráti Kristóf játéka pedig mindezeket felejthetetlen élménnyé avatja. Az est második felében a kvartett-irodalom egyik csúcsa, Schubert A halál és a lányka címen ismert vonósnégyese szólal meg, mely Gustav Mahler nevezetes átdolgozása óta a vonószenekarok legnemesebb erőpróbájának számít.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Anna-Marie Holmes – Solymosi Tamás / Adolphe Adam A KALÓZ Klasszikus balett három felvonásban
Egész nyáron fantasztikus előadókat, énekeseket és csodálatos színházi produkciókat láthatsz. Igazi kikapcsolódás, felejthetetlen élményekkel!
A karneváli események koronája minden évben a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mesés környezetében bemutatott gálaműsor, a külföldi és hazai táncegyüttesek közel…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
