2018. augusztus 25-én ünnepeljük Leonard Bernstein amerikai zeneszerző, karmester, ismeretterjesztő-polihisztor 100. születésnapját, s noha már 1990 októbere óta nincs közöttünk, meghatározó karmesteri stílusa, szerteágazó oktatási tevékenysége, és a mindezekről készült nagyszámú film- illetve hangfelvétel eredményeként a „Bernstein-jelenség”, a „Bernstein-láz” azóta is töretlen.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2018. február 5. hétfő, 19:30
Műsor:
Leonard Bernstein: Candide – nyitány
George Gershwin: F-dúr zongoraverseny
Aaron Copland: Rodeo - négy tánc
Leonard Bernstein : West Side Story - szimfonikus táncok
Közreműködik:
Balog József - zongora
Pannon Filharmonikusok Pécs
Vezényel: Bogányi Tibor
A hangverseny sodró lendületű zenekari „bombával” indul: a technikás, virtuóz Candide-nyitánnyal, mely a hasonló című kisopera élén 1956. december 1-jén hangzott fel első ízben. Többen mint a leghatásosabb modern Rossini nyitány-utánérzést emlegetik; izgalmas ritmusképletei, csillogó hangszerelése, nyaktörő dallamvezetése méltán avatta már a kezdetektől igazi pódiumdarabbá – noha maga a kisopera csak később foglalta el méltó helyét a színpadokon.
Bernsteint sokszor nevezték a „bimbózó Gershwinnek”, noha mint Ő maga mondta volt, „mi a keréknyom két oldaláról érkeztünk.” Gershwin komponálás közben tanulta meg a nagyobb formák, a szimfonikus „komolyzene-szerzés” mesterfogásait, míg Bernstein a Harwardon, majd – a műsorban később szereplő darab szerzője, Aaron Copland ajánlása nyomán – a Curtiss Intézetben töltött évekkel a hagyományos irányt követte.
A műsorban soron következő, Gershwin: F-dúr zongoraversenyből is érződik e – jó értelemben vett – tanulási folyamat. Az 1925-ben keletkezett mű – miként azt Gershwintől megszokhattuk – izgalmas, szórakoztató találkozópontja a jazzes hagyományoknak és romantikus zongoraverseny-elemeknek; mindehhez világos vonalvezetés, remek „slágertémák” karakteres vonulata társul. Különösen izgalmas a harmadik tétel, ahol kvázi visszafelé ismét végigjárhatjuk az addig elhangzott főtémák sorozatát, száguldó, vágtató, olykor meg-megtorpanó ragyogó tempókkal, pazar rezes beszúrásokkal, virtuóz fafúvós állásokkal, széles vonós szőnyeggel helyezve új megvilágításba a már elhangzottakat – szórakoztató, mesterien megírt komoly könnyűzene a javából.
Aaron Copland, a hangversenyen következő Rodeo c., négytételes tánc-epizódsorozat (1942.) szerzője meghatározó Bernstein életében. Kezdeti, a Harwardon történt találkozásból eredő mentor-tanítvány viszonyuk messze túlnőtt keretein, mint szerzőnk emlékezett rá: „Copland volt az egyetlen igazi zeneszerzés-tanárom.” Életre szóló barátságuk 1938-tól datálható, Bernstein zenekari becenevét, a „Lenny”-t is Coplandnak tulajdonítják. Copland velejéig komolyzene-szerzőként meghatározó a XX. századi amerikai zeneszerzés történetében, a koncertünkön felhangzó Rodeo c. opusz négy karakteres „vadnyugati” szimfonikus tánczenei tételből áll. Lendületes, harsány első, két meghittebb középső, végül egy igazi farmeres-vadlovas rodeót, helyi, ír beütésű kocsmazenei feelinget is felvonultató láttató részben kapunk képet az „amerikai Bartók”, Aaron Copland zsenijéről.
Bernstein egyik, ha nem a legnagyobb zeneszerzői sikere az 1957-ben bemutatott West Side Story c. musical, melynek eredeti ötlete már 1947-ben megfogant. Bernstein és Arthur Laurents ekkor kezdtek dolgozni Rómeó és Júlia-adaptációjukon, melyben a konfliktus egy ír katolikus és egy bevándorló zsidó família között tör ki, antiszemita felhangokat sem mellőzve. Bernstein operát szeretett volna írni a témából, a munkacím kezdetben az East Side Story volt. Végül hosszas kanyarok után, megtartva az eredeti Rómeó és Júlia vonalat, alakult ki a végleges változat: az East side-ról a cselekményt a West side-ra áttéve, a konfliktust a Rakéták (fehérek) és a Cápák (puerto rico-i bevándorlók) szemben álló huligán bandái között megmutatva. Így téve a West Sde Story-t messze komolyabbá az eredeti ötletnél, egyben abszolút a jelennek (1957) szóló, drámai művé alakítva. A komponálást még inkább bonyolította, hogy Bernstein egyszerre dolgozott a Candide és a későbbi West Side Story partituráján – néhány West Side Story-részlet ezért eredetileg a Candide-számára készült. Például a legendás „One hand, one hearth” c. duett, Tony és Maria kettősének zenei témája Kunigundáé lett volna a Candide-ban, csakúgy, mint a „Gee, Officer Krupke”–gúnyzene, mely eredetileg a Candide velencei jelenetében hangzott volna el.
A hangversenyen felhangzó West Side Story – szimfonikus táncok c. darab nem egyszerű „szolgai” összeállítás csupán az amúgy is nagy sikerű témákból. Az önálló előadási darabot játszó szimfonikus zenekar lehetőségeit messzemenően kihasználja a szerző, e „szabadabb, színpad-mentes West Side Story” az eredetihez képest lényegesen gazdagabb hangszerelésében, a témák, témakapcsolatok izgalmas vonalvezetésében, a dinamika jelentékeny szélesítésében ad újdonságot. Az előadásban a zenekari tagok puszta keze is – csettintéssel – olykor komoly szerepet kap, a karakteres rézfúvósok, a meghatározó ütős szekció, a szvinges, szambás, vagy épp modern zenei szövet előadási szempontból is komoly feladat. Természetesen ettől csak még gazdagabb lesz az immár generációk óta bennünk élő West Side Story-élmény – Leonard Bernstein egyik, most már nyugodtan állíthatjuk: zenetörténeti jelentőségű alkotása.
Az előadás szólistája Balog József, aki a fiatal zongoraművész-generáció egyik legtehetségesebb tagja. Már négyévesen – magántanárnál – megkezdte zenei tanulmányait, gazdag díj- és koncertmúlttal, kortárs magyar ősbemutatók egész sorával rendelkezik. Különösen hitelessé teszi Gershwin-előadását, hogy maga is szívesen játszik jazzt, emellett átiratai is jelentősek.
Az estet dirigáló Bogányi Tibor karmester, csellóművész, immár hetedik évadát tölti a koncertünkön közreműködő Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként. Szerteágazó műfaji sokszínűség jellemzi eddigi pályáját, operai munkássága terén például, 2014-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. Tanulmányai és későbbi karrierje során gazdag finn kapcsolatokat épített ki, tulajdonosa a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú érdemkeresztjének, emellett a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg 2014-ben, karmesteri és csellóművészi tevékenysége elismeréséül.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.
2026. július 23., csütörtök 20:00 (esőnap: július 24.) 2026. július 25., szombat 20:00 (esőnap: július 26.)
Anybody Walking x Kelemen Kristóf & Lestyán Attila x Trafó 18:00-24:00 ballroom, tánc, színház English friendly 18 éven felülieknek, angol nyelven. Trigger: meztelenség.
Az ország legnépszerűbb fantáziafalujának lakói most dalra fakadnak! A Mi Kis Falunk hősei, ahogyan még soha nem látta együtt őket.…
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
