2018. augusztus 25-én ünnepeljük Leonard Bernstein amerikai zeneszerző, karmester, ismeretterjesztő-polihisztor 100. születésnapját, s noha már 1990 októbere óta nincs közöttünk, meghatározó karmesteri stílusa, szerteágazó oktatási tevékenysége, és a mindezekről készült nagyszámú film- illetve hangfelvétel eredményeként a „Bernstein-jelenség”, a „Bernstein-láz” azóta is töretlen. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 5. hétfő, 19:30
Műsor:
Leonard Bernstein: Candide – nyitány
George Gershwin: F-dúr zongoraverseny
Aaron Copland: Rodeo - négy tánc
Leonard Bernstein : West Side Story - szimfonikus táncok
Közreműködik:
Balog József - zongora
Pannon Filharmonikusok Pécs
Vezényel: Bogányi Tibor
A hangverseny sodró lendületű zenekari „bombával” indul: a technikás, virtuóz Candide-nyitánnyal, mely a hasonló című kisopera élén 1956. december 1-jén hangzott fel első ízben. Többen mint a leghatásosabb modern Rossini nyitány-utánérzést emlegetik; izgalmas ritmusképletei, csillogó hangszerelése, nyaktörő dallamvezetése méltán avatta már a kezdetektől igazi pódiumdarabbá – noha maga a kisopera csak később foglalta el méltó helyét a színpadokon.
Bernsteint sokszor nevezték a „bimbózó Gershwinnek”, noha mint Ő maga mondta volt, „mi a keréknyom két oldaláról érkeztünk.” Gershwin komponálás közben tanulta meg a nagyobb formák, a szimfonikus „komolyzene-szerzés” mesterfogásait, míg Bernstein a Harwardon, majd – a műsorban később szereplő darab szerzője, Aaron Copland ajánlása nyomán – a Curtiss Intézetben töltött évekkel a hagyományos irányt követte.
A műsorban soron következő, Gershwin: F-dúr zongoraversenyből is érződik e – jó értelemben vett – tanulási folyamat. Az 1925-ben keletkezett mű – miként azt Gershwintől megszokhattuk – izgalmas, szórakoztató találkozópontja a jazzes hagyományoknak és romantikus zongoraverseny-elemeknek; mindehhez világos vonalvezetés, remek „slágertémák” karakteres vonulata társul. Különösen izgalmas a harmadik tétel, ahol kvázi visszafelé ismét végigjárhatjuk az addig elhangzott főtémák sorozatát, száguldó, vágtató, olykor meg-megtorpanó ragyogó tempókkal, pazar rezes beszúrásokkal, virtuóz fafúvós állásokkal, széles vonós szőnyeggel helyezve új megvilágításba a már elhangzottakat – szórakoztató, mesterien megírt komoly könnyűzene a javából.
Aaron Copland, a hangversenyen következő Rodeo c., négytételes tánc-epizódsorozat (1942.) szerzője meghatározó Bernstein életében. Kezdeti, a Harwardon történt találkozásból eredő mentor-tanítvány viszonyuk messze túlnőtt keretein, mint szerzőnk emlékezett rá: „Copland volt az egyetlen igazi zeneszerzés-tanárom.” Életre szóló barátságuk 1938-tól datálható, Bernstein zenekari becenevét, a „Lenny”-t is Coplandnak tulajdonítják. Copland velejéig komolyzene-szerzőként meghatározó a XX. századi amerikai zeneszerzés történetében, a koncertünkön felhangzó Rodeo c. opusz négy karakteres „vadnyugati” szimfonikus tánczenei tételből áll. Lendületes, harsány első, két meghittebb középső, végül egy igazi farmeres-vadlovas rodeót, helyi, ír beütésű kocsmazenei feelinget is felvonultató láttató részben kapunk képet az „amerikai Bartók”, Aaron Copland zsenijéről.
Bernstein egyik, ha nem a legnagyobb zeneszerzői sikere az 1957-ben bemutatott West Side Story c. musical, melynek eredeti ötlete már 1947-ben megfogant. Bernstein és Arthur Laurents ekkor kezdtek dolgozni Rómeó és Júlia-adaptációjukon, melyben a konfliktus egy ír katolikus és egy bevándorló zsidó família között tör ki, antiszemita felhangokat sem mellőzve. Bernstein operát szeretett volna írni a témából, a munkacím kezdetben az East Side Story volt. Végül hosszas kanyarok után, megtartva az eredeti Rómeó és Júlia vonalat, alakult ki a végleges változat: az East side-ról a cselekményt a West side-ra áttéve, a konfliktust a Rakéták (fehérek) és a Cápák (puerto rico-i bevándorlók) szemben álló huligán bandái között megmutatva. Így téve a West Sde Story-t messze komolyabbá az eredeti ötletnél, egyben abszolút a jelennek (1957) szóló, drámai művé alakítva. A komponálást még inkább bonyolította, hogy Bernstein egyszerre dolgozott a Candide és a későbbi West Side Story partituráján – néhány West Side Story-részlet ezért eredetileg a Candide-számára készült. Például a legendás „One hand, one hearth” c. duett, Tony és Maria kettősének zenei témája Kunigundáé lett volna a Candide-ban, csakúgy, mint a „Gee, Officer Krupke”–gúnyzene, mely eredetileg a Candide velencei jelenetében hangzott volna el.
A hangversenyen felhangzó West Side Story – szimfonikus táncok c. darab nem egyszerű „szolgai” összeállítás csupán az amúgy is nagy sikerű témákból. Az önálló előadási darabot játszó szimfonikus zenekar lehetőségeit messzemenően kihasználja a szerző, e „szabadabb, színpad-mentes West Side Story” az eredetihez képest lényegesen gazdagabb hangszerelésében, a témák, témakapcsolatok izgalmas vonalvezetésében, a dinamika jelentékeny szélesítésében ad újdonságot. Az előadásban a zenekari tagok puszta keze is – csettintéssel – olykor komoly szerepet kap, a karakteres rézfúvósok, a meghatározó ütős szekció, a szvinges, szambás, vagy épp modern zenei szövet előadási szempontból is komoly feladat. Természetesen ettől csak még gazdagabb lesz az immár generációk óta bennünk élő West Side Story-élmény – Leonard Bernstein egyik, most már nyugodtan állíthatjuk: zenetörténeti jelentőségű alkotása.
Az előadás szólistája Balog József, aki a fiatal zongoraművész-generáció egyik legtehetségesebb tagja. Már négyévesen – magántanárnál – megkezdte zenei tanulmányait, gazdag díj- és koncertmúlttal, kortárs magyar ősbemutatók egész sorával rendelkezik. Különösen hitelessé teszi Gershwin-előadását, hogy maga is szívesen játszik jazzt, emellett átiratai is jelentősek.
Az estet dirigáló Bogányi Tibor karmester, csellóművész, immár hetedik évadát tölti a koncertünkön közreműködő Pannon Filharmonikusok vezető karmestereként. Szerteágazó műfaji sokszínűség jellemzi eddigi pályáját, operai munkássága terén például, 2014-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. Tanulmányai és későbbi karrierje során gazdag finn kapcsolatokat épített ki, tulajdonosa a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú érdemkeresztjének, emellett a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg 2014-ben, karmesteri és csellóművészi tevékenysége elismeréséül.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
10 éves Jubileumi születésnapját ünnepli az Audi Aréna Győrben az EDDA zenekarral. Ennek a kerek évfordulónak köszönhetően az Audi Aréna megajándékozza a koncertre látogatókat.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. 2014-es…
A VÁCZI ESZTER és a QUARTET 2024-ben hét év után adja ki legújabb, immáron ötödik albumát, LESZ MAJD ÚGY címmel.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
