Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 15. csütörtök, 19:30
A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget.
A 19. század utolsó harmadában a válságok évtizedeit élő Bécs két háború és két bankcsőd között dalolt és mulatott. A kedélyes várost, Európa zenei fővárosát egészséges kapcsolat fűzte az osztrák faluhoz, a paloták zenéjét a grinzingi kocsmák zenéjéhez, a komolyzenét az utcai szerenádokhoz és a nagyvárosba áramló népi dallamokhoz. Ezt a gyorsan népszerűvé váló stílusegyveleget az „operácskák”, azaz az operettek összegezték az édesbús történetekre fogékony közönség számára.
A műfaj bölcsője Bécs volt, az első sikerek éppen Millöcker Koldusdiák és Dubarry című darabjaihoz kötődtek. Aztán feltűnt a Keringőkirály, az ifjabb Johann Strauss is, és „mindent vitt” A cigánybáróval és A denevérrel. Az „aranykor” kiemelkedő szerzői között tartották számon Robert Stolzot és Karl Zellert is.
Az operett új, fényes korszakához magyar neveket is társít a zenetörténet: Lehár Ferencét és Kálmán Imréét. Lehár Víg özvegye a Broadwayn is fogalommá vált; a Giuditta vastapssal fogadott, rádión is közvetített 1934-es premierje pedig - addig szinte elképzelhetetlen módon - a bécsi Staatsoperben volt, amelynek akkori igazgatója, Clemens Krauss minden évben műsorra tűzött egy operettet is.
Kálmán Imrét, az Operettkirályt hihetetlen dallamgazdagsága, a legkülönbözőbb stílusokban való elképesztő jártassága különbözteti meg talán valamennyi kortársától. Legtöbbet játszott műve az eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselő Csárdáskirálynő, a legizgalmasabb és legkedveltebb pedig a Marica grófnő, a csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás világa, benne a kicsit részlehajlóan Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket szöveggel magyarra fordított Wenn es Abend wird - Grüß mir mein Wien aus című híres dallal.
Rendező: Müpa
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
Kevesen remélték már, de 2024. június 1-jén sokak álma válik valóra. Egy nagykoncert erejéig összeáll egy korszak emblematikus együttese, a HUNGÁRIA.
Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az…
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az…
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
