Az arab éjszaka - Nyilvános főpróba
Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka
több...
Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 5. péntek, 19:00
Az arab éjszaka, legalábbis a közhelyszótár szerint kalandos, fűszeres, és – főleg – buja. Schimmelpfennig arab éjszakájának színhelye azonban egy – közelebbről meg nem nevezett, de hát ezeket képtelenség közelebbről megnevezni – német középnagyságú város lakótelepe, amiről szintén sok mindent tart számon a közhelyszótár, de a fűszer és pláne a bujaság aligha tartozik az ismérvek közé.
A kaland talán igen, elvégre szellemi, azaz képzelt kaland is akad bőséggel ezen a világon, kivált az afféle világvégéken, mint egy közepes méretű város lakótelepe, ahol hőseink élnek, legalábbis ők úgy tudják, hogy élnek, és ezt hol csodálkozó örömmel, hol durcás mélabúval veszik tudomásul. Élnek, álmodoznak, fölébrednek, körülnéznek, aztán visszaalszanak, hogy tovább álmodhassanak. A múltjukról, ami, ahogy egyre távolabbra kerül, egyre színesebb és bujább lesz, a jövőjükről, ami, ahogy egyre közelebb kerül, egyre kisebb és kisebb lesz – és végül a jelenükről, ami elmúlik, mielőtt elkezdődött volna, csak egy pillanatig tart az egész – de az a pillanat telis de teli álommal, vággyal.
Roland Schimmelpfennig 1967-ben született Nyugat-Németországban, újságírónak tanult, de aztán drámaíró lett belőle, később rendezői diplomát is szerzett. Egyike a legismertebb német drámaíróknak, ezen belül egyike azon keveseknek, akik rühellik a poszt-dramatikus színházat, akár a kukoricagölödint. Makacsul tartja magát ahhoz a nézethez, hogy a színházi előadás kiindulópontja a – megírt – drámai szöveg, ami – lehetőleg – valamiféle történetet mesél el, ha töredékesen, akadozva, időben összevissza ugrálva is.
Schimmelpfennig drámáira ez utóbbi a jellemző: töredékes, de legalábbis annak ható, időben eltévedve kóválygó, mintha önmagukat ellenőrizni próbáló történetek lennének ezek, az arab éjszaka szereplőié is. Akik – legyenek ők házmester-alakban járó-kelő titkos istenségek, virágzó fiatal nőnek álcázott partravetett potykák, a semmiben kóborló mindentudó senkik, vagy épp ügyefogyott szuperhősök – mint Schimmelpfennignél általában, ki-kilépnek a szerepükből, hogy a közönségnél keressenek... nos, mit is?
Vigaszt? Választ? Visszafojtott vágyat? Tiltakozást? Együttérzést? Mindent? önök döntenek...
Szereplők:
Hans Lomeier:Bregyán Péter
Fatima Mansur:Szabó Irén m.v.
Franziska Dehke:Horváth Csenge e.h.
Kalil:Brasch Bence e.h.
Peter Karpati:Chován Gábor
rendező:Forgács Péter
látvány:Soki
dramaturg:Faragó Zsuzsa
fordító:Perczel Enikő
zene:Kéménczy Antal
súgó:Széplaki Nóra
a rendező munkatársa:Juhász Gabriella
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Janikovszky Éva eddig színpadon soha be nem mutatott könyvei alapján, először színpadon: a születéstől a kiskamaszkorig az élet minden nyűge.
A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával…
Az üstökösszerű karriert építő Azahriah az esemény súlyának megfelelően grandiózus látvánnyal, a tőle megszokott színvonalú zenei produkcióval és sok-sok meglepetéssel…
Händel: Il delirio amoroso, HWV 99. (koncertmester: Sergey Malov) Debussy: Syrinx - Előadja: Pivon Gabriella - fuvola Stravinsky: Apollón Musagete…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!