3. Holnemváros
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ és a Déri Múzeum közös kiállításának célja a múzeum Fotótárának bemutatása.
A Fotótárnak, amely a múzeumi munka során keletkezett, 1907-től növekvő fotóadattári negatívállomány illetve a történeti tárak város- és családtörténeti vagy néprajzi szempontok alapján gyarapított pozitív képanyaga egyesítésével az utóbbi tíz évben alakult önálló gyűjteménnyé, e tárlat az első lehetősége a megmutatkozásra. A múzeumi képek az 1980-as évek végén a városban több helyszínen rendezett tematikus, fotótörténeti kiállítássorozat óta – a Mai Manó Ház vidéki múzeumok anyagából válogató, tíz évvel ezelőtti kiállításán kívül – nem szerepeltek önállóan, kizárólag installációs, illusztratív szerepet kaptak a tárlatokon.
A kurátorok által kiválasztott, most bemutatott 90 fénykép az egyik legerősebb oldaláról, a várostörténeti képanyagot megmozgatva mutatja be a gyűjteményt. A válogatás kezdete a műtermes fényképészet Debrecenben való megjelenése, az 1860-as évek közepe az egyik legfőbb szempontja pedig a személyes emlékezés lehetőségének kizárása vagy minimalizálása volt, annak érdekében, hogy minden néző, életkorától függetlenül, egyazon pozícióból tekinthessen rájuk, általuk egy ismeretlen, elveszett világba léphessen be, a város egy mindenki számára egyaránt mesebelinek ható oldala táruljon fel. Ennek módja egyrészt a képek készítési idejének az 1960-as évekkel való lezárása, az időhatárt csak néhány párhuzam kedvéért lépve át, másrészt a képek tárgyának a kevéssé ismert, ugyanakkor felismerhető helyekre való szűkítése, különös tekintettel a városátalakító építkezésekre, a szubjektív, emberközeli felvételekre, utcaképekre, olykor szürreális látványokra. A jelenleg megélt város tereinek a képek fekete-fehér múltjában való felismerése, azonosíthatósága, a mai terek egykori emberek által való belakottságának tapasztalata talán képes felkelteni a látogatóban saját városa történeti térként való megélésének vágyát, élővé tenni a múlthoz való viszonyát, felébreszteni az épített örökség, a város történeti karaktere iránti figyelmét és érzékenységét. A válogatás fontos elve a néprajzi szempont uralkodásának elkerülése, hiszen a város egykori életének egzotikumként való felmutatása nem közösséget teremtene a múlttal, hanem elidegenítene attól. A képekhez fűződő, bennük rejlő történetek is olyan szempontokkal gyarapíthatják a városismeretet, amelyek a személyes kapcsolódást erősíthetik, de a várossal nem ismerős tárlatlátogató is e megjegyzésekben találhat segítséget a szükséges helyeken.
A tárlat másik részében a városlakók ismerősen idegen szemszöge kortárs művészek intuitívan idegen szemszögével egészül ki, amennyiben hat, a munkáiban a fényképi emlékezettel már korábban is foglalkozó kortárs alkotó (Barakonyi Szabolcs, Bede Kincső, Chilf Mária, Fátyol Viola, Kocsi Olga, Koltay Dorottya Szonja) a gyűjteményből választott képekre reflektálva készített műveket az alkalomra. A munkát megelőzően tavaly ősszel a művészek először egy bőséges válogatást kaptak a fotótári képekből, majd egy egésznapos, helytörténészek vezetésével zajló workshop keretében ismerkedhettek meg a fotógyűjtemény és a város történetével, végül egyenként, saját szempontjaik alapján is tanulmányozták a képanyagot. Az elkészült munkák részben az előadásokon elhangzottakat használják kiindulópontként, akár konkrét fényképek és fényképészek, akár a fotótár mint archívum, akár a város historikumának vonatkozásában, részben pedig az alkotók saját történeteivel keresnek párhuzamokat. A debreceniek által ismertnek hitt tereknek és történeteknek a művészet sajátos látószögéből való értelmezése, egyfelől tükröt tartva, szintén önvizsgálatra késztetheti a városlakókat és ráirányíthatja figyelmüket bizonyos látványokra, váratlan összefüggésekre, mögöttes tartalmakra, másfelől éppen az ismerősség segíthet közelebb kerülni a kortárs művészet megértéséhez.
Művészek:
Barakonyi Szabolcs
Bede Kincső
Chilf Mária
Fátyol Viola
Kocsi Olga
Koltay Dorottya Szonja
Kurátor:
Szabó Anna Viola
Don Tamás
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
2024-ben május 17-18-19-én, vagyis a pünkösdi hétvégén zajlanak a SopronFest kiemelt eseményei megnövelt helyszínen a Lővérekben.
A világ legújabb Madame Tussauds Budapest produkciójában 52 magyar és nemzetközi élethű viaszfigurával, lélegzetelállító installációkkal, rengeteg élménnyel, hang- és fényjátékkal,…
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!