2. Alba Regia és Bogányi Gergely

Schubert: A varázshárfa – nyitány,
Schumann: a-moll zongoraverseny
Prokofjev: Rómeó és Júlia – balettszvit

Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora

Vezényel: Dubóczky Gergely

A 2015. január 1-én önállóvá vált Alba Regia Szimfonikus Zenekar mai formájában igen fiatal együttes. Más keretek között viszont korábban is létezett már: 1901-től Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületeként, majd 1950-től a Városi Színházzal szoros együttműködésben Székesfehérvári Szimfonikus Zenekarként működött. 2018. január 1. óta a zenekar művészeti vezetője és állandó karmestere Dubóczky Gergely, aki olyan mesterek mellett mélyíthette el tudását, mint Kocsis Zoltán, Leon Botstein vagy éppen Fischer Iván.
A zenekar műsorán Franz Schubert (1797–1828) kevéssé ismert háromfelvonásos Zauberspieljének, A varázshárfának (D 644) nyitánya szerepel, majd Robert Schumann a-moll zongoraversenye (op. 54) hangzik el. 1840, „a dalok éve” után Schumann érdeklődése a zenekar felé fordult. 1941-ben vázolta föl zongorára és zenekarra a-moll fantáziáját, melyet ugyan sohasem fejezett be, zenei anyaga azonban beépült az 1845-ben befejezett a-moll zongoraverseny első tételébe. A versenyműben a zongorának és a zenekarnak egyenrangú szerepet juttat a zeneszerző. Ez az arány igen különlegesnek számított a korszak szólistaközpontú versenyművei, a szólóhangszer és a rajta játszó előadó-virtuóz technikai adottságait középpontba állító zongoraversenyek között. Ezzel magyarázható, hogy Liszt Ferenc például – kifigurázva Schumann f-moll zongoraszonátájának (op. 14) alcímét: „zenekar nélküli versenymű”– egy alkalommal a „zongora nélküli versenymű” megnevezést használta az a-moll koncert kapcsán. A mű szólistája a romantikus zongorairodalom avatott tolmácsolója, Bogányi Gergely lesz. A koncertet Szergej Prokofjev (1891–1953) a Bolsoj megrendelésére 1936-ban komponált Rómeó és Júlia című balettjéből a zeneszerző által összeállított zenekari szvit zárja.