Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. A családi háttér, a szülői indíttatás mellett nagyszerű pedagógusok, művészek készítették fel a színészet mesterségére. A középiskolai szakkörök mellett az akkori neves színművésznő, Makay Margit nemcsak szakmai tudást, hanem annak szeretetét is átadva tanította, fejlesztette tehetségét.
Gimnazistaként játszott első két filmjében:…
A Budapesti Kamaraszínház legendás előadása új formában kerül a Pesti Színház színpadára, ahol varázslatos színházi este várja nézőinket, ha…
Egy nagyváros lakótelepén élő családanya bélyegek és matricák formájában hatalmas nyereményt nyer, melyet csak akkor tud levásárolni, ha már…
Dosztojevszkij leül az íróasztalához, és írni kezd. Vajon a krisztusi szeretet meg tudná menteni a mai világot? – teszi…
Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. A családi háttér, a szülői indíttatás mellett nagyszerű pedagógusok, művészek készítették fel a színészet mesterségére. A középiskolai szakkörök mellett az akkori neves színművésznő, Makay Margit nemcsak szakmai tudást, hanem annak szeretetét is átadva tanította, fejlesztette tehetségét.
Gimnazistaként játszott első két filmjében: Máriássy Félix Karambol (1963), és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul (1964) című alkotásában.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza lett.
A főiskola harmadik-negyedik évében már rendszeresen játszott a Vígben, forgatott a filmgyárban, és egymás után kapta a szerepeket a televízióban. A mozi tette országosan ismertté olyan filmekkel, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Tanulmány a nőkről (1967), az Egri csillagok (1968).
A színészdiplomát 1968-ban vette át.
A színházban és a filmekben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz.
Kezdetben naiva szerepek egész sorát osztották rá a rendezők (Csehov: Ványa bácsi 1970, Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő 1971), megjelenése, törékeny alkata ilyen szerepekre predesztinálta. Későbbi évadokban még mindig a tiszta női, lírai alakok találták meg, de szerepjátéka sokkal mélyebbé, drámaibbá vált (Tersánszky: Viszontlátásra, drága! 1972, Garcia Lorca: Bernarda Alba háza 1976). A színház mellett a televízió aknázta ki igazából a romantikus naiva alakokból kinövő művész lehetőségeit. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megformált alakjait (Pillangó 1970, A fekete város 1971) több tévés fesztiválon díjazták, ismerték el. A Pillangó címû Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte-Carloban átvehette az Arany Nimfa-díjat. A televízió sorra adta a jobbnál jobb feladatokat. 1970 és 1980 között egyetlen mozifilmben sem, míg 36 (!) televíziós alkotásban kapott többnyire főszerepet. Klasszikus és közelmúltban játszódó történetek figurái emlékezetes alakításaival fonódnak össze. Ebben az időszakban, 1975-ben kapta pályájának eddigi egyetlen állami kitüntetését, a fiatal, kiemelkedően teljesítő színművészeknek járó Jászai Mari-díjat. A színház mellett a televízió, a szinkron, és a rádió adott sok méltó feladatot. Rádiós szerepeiről ritkán esik szó, pedig ugyanúgy egész embert, művészt kíván, mint egy film, vagy színdarab. Zolnay Vilmos így írt az Effi Briest rádiós hangjáték kapcsán: "Effi - Venczel Vera - harmadik részbeli monológjának felvételén jelen voltam, s nem tudom, kiért akart jobban megszakadni a szívem, Effiért-e vagy magáért a színésznőért, aki holtfáradtan, éjfél volt már, színpadról jött - bár a rendező az első felvételt is elfogadta - még egyszer, önként kínpadra vonta magát, hogy tökéletesebb legyen, mi is? … Effi (és az ő) szenvedése. Nemcsak Venczel Vera, mi is nehezen tértünk magunkhoz a jelenet után." Egy másik hangjátékban (Mándy Iván: Játék a téren) nyújtott alakításáért megkapta 1977-ben a Kritikusok díját.
Amikor a színházi szerepek sorában már nem volt ilyen szerencsés, kevesebb neki való szerep találta meg a Vígben, hívták más színházak vendégjátékra. Több olyan darabban játszhatott, melyek akkor nem illettek a Vígszínház profiljába. A Lorca: Csodálatos vargáné, Sarkadi: Oszlopos Simeon, Goethe: Torquato Tasso, Márai: Kaland, Kyle: Zúzódás, Claudel: Angyali üdvözlet, valamint a Budaörsi Passió olyan színházi művek, melyek gazdagabbá tették művészi pályáját. Hűséges alkat, az egykor sokat adó színháznak ma is tagja. Az elmúlt évadokban újra több szerepben mutathatta meg tehetségét, új arcokat, jellemeket megformálva (Esterházy: Búcsúszimfónia 1996, Brecht: A kaukázusi krétakör 2003, Maeterlinck: A kék madár, Mayenburg: Haarmann 2006). A film is újra felfedezte, többévi szünet után ismét látható a hazai mozikban (Szabó István: Rokonok, Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?).
Filmjei
Mozifilmek:
Karambol (1963)
Nem szoktam hazudni (1966)
Kárpáthy Zoltán (1966)
Egy szerelem három éjszakája (1967)
Bohóc a falon (1967)
Tanulmány a nőkről (1967)
Kötelék (1967)
Egri csillagok I-II. (1968)
Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
Utazás a koponyám körül (1970)
Csak egy telefon (1970)
Fábián Bálint találkozása Istennel (1980)
Csicserin - A népbiztos (1985)
Küldetés Evianba (1988)
Good evening, Mr. Wallenberg (1990)
Lidérces évek (1990])
A turné (1993)
A játékos /The Gambler/ (1999)
A mi autónk (2001)
Kanyaron túl (2001)
Sértett (2005)
Rokonok (2005)
De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006)
Tabló (2008)
Tévéfilmek:
Egy csónak visszafordul (1963)
Muzsikus Péter kalandjai (1966)
Kérdések a szerelemről (1967)
Három találkozás (1968)
Az ajtó (1969)
Voronyezs (1969)
A régi nyár (1969)
Egy önérzet története (1969)
Pillangó (1970)
Tündérlaki lányok (1970)
Nyitott könyv - Mi van Verával? (1970)
Áradat (1971)
A fekete város 1-7. (1971)
Minden kilométerkőnél (1971)
Egy óra múlva itt vagyok (1971-1974)
A tűz balladája (1972)
A város arca (1972)
Az ön számlájára ment (1972)
Lauterburg városparancsnoka (1973)
Veszélyes övezet (1973)
Irgalom 1-6. (1973)
Szeptember végén (1973)
Találkoztam valakivel (1973)
Átmenő forgalom (1974)
Néró, a véres költő (197?)
Veszélyes forduló (1974)
Kaputt (1974)
Szörnyeteg (1974)
Ida regénye (1974)
A méla Tempefői (1975)
Svédcsavar (1975)
Az orchideák bolygója (1976)
Ady novellák (1977)
Az igazmondó - Emlékműsor Muharay Elemérről (1977)
Nyitott könyv - Lány az uszodából (1977)
Nyitott könyv - Sári-gyöp (1978)
A képmutatás szépségei (1978)
Nyitott könyv – A százegyedik történet (1978)
Vakáció a halott utcában (1978)
Teréz (1978)
Az aula (1978)
Családi kör (1979)
Szent színpad (1980)
Tessék engem elrabolni (1980)
Csere (1981)
Védtelen utazók (1981)
A szerencsétlen flótás (1981)
Glória (1982)
Kortársunk: Jókai Anna (1982)
Festett egek (1982)
Soror Dolorosa (1982)
Fehér rozsda (1982)
A fekete császár (1982)
Liszt Ferenc 1-16. (1982)
A sárkány menyegzője (1983)
Hetedik év (1983)
In memoriam Ö.I. (1983)
Holnap kupaszerda (1984)
Tériszony (1984)
Egy óra Nemes Nagy Ágnessel (1984)
Torquato Tasso (1984)
Rapszódia egy őszi kertben (1985)
Egy lócsiszár virágvasárnapja (1985)
Nóra (1985)
Csak a testvérem (1986)
A magyar puszta - narrátor (1986)
Fekete császár (1986)
Egy gazdag hölgy szeszélye (1986)
Hajnali párbeszéd (1987)
Az öreg tekintetes (1987)
Budapesti mesék (1987)
A veszedelem (1989)
Freytág testvérek (1989)
Levelek a zárdából (1989)
Cikász és a hallópálmák (1990)
Édes Anna (1990)
Szonatina egy páváért (1990)
Jónás könyve (1992)
István király (1992)
Julianus barát 1-3. (1992)
Családi kör - Krémes zabáló (1994)
Perbe fogott szavak (1995)
Barátok közt (2005-2008)
Jelenlegi szerepei:
Hegedűs a háztetőn: Sandel, az anyja
Tévedések vígjátéka: Emília
A vörös oroszlán: Előadja
A vágy villamosa: Virágárusnő
Sógornők: Des-Neiges Verrette
Julius Caesar: Jós felesége
Fátyol nélkül: HUDA
Legjobb Női Alakítás Arany Nimfa-díja a Monte Carló-i Filmfesztiválon (1970)
Jászai Mari-díj (1975)
Kritikusok Díja (1977)
Varsányi Irén-emlékgyűrű (1977)
Kazinczy-díj (1987)
Ruttkai Éva-emlékgyűrű (2003)
Ajtay Andor-emlékdíj (2004)
Páger-gyűrű (2005)
Premier-díj (2005)
Halhatatlanok Társulata - Örökös Tag (2008)
Érdemes Művész (2010)
Harsányi Zsolt-emlékdíj (2011)
Bilicsi-díj (2011)
Ruttkai Éva-emlékgyűrű (2011)
Szepes Mária-díj (2014)
