Lator László

Lator László

Lator László (Tiszasásvár, 1927. november 19. –) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista.

Élete:

Makón érettségizett.1947–1951 között magyar–német szakon végez a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit műfordító volt. 1950–1955 között a körmendi gimnázium tanára. 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője.

 Tovább

Aktuális programok


Jelenleg nincs futó program!

Lator László (Tiszasásvár, 1927. november 19. –) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista.

Élete:

Makón érettségizett.1947–1951 között magyar–német szakon végez a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit műfordító volt. 1950–1955 között a körmendi gimnázium tanára. 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője.

Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelenik a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, A magyar költészet kincsestárát. A Holmi (folyóirat) 1989-es alapításától fogva a lap szerkesztőbizottságának tagja.

Bár már az 1940-es évek 2. felében elkészül és megjelenésre vár egy kötete, első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként van jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordít Alekszandr Blok, Lermontov, Paul Celan verseiből, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek címen adják ki. Számos antológiát szerkeszt, köztük a Gyönyörök sötét kútjait a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelennek meg.

Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Domokos Mátyás azt írja erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. Ma már méltán elismert költő, de az 1960-as évek végén még fölfedezésszerűen hangoznak a pályatárs Fodor András szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”.

A hetvenes évektől a kilencvenes évekig hétfő esténként népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett az ELTE bölcsészkarán. Tanítványai közé tartozott többek közt Ferencz Győző, Imre Flóra, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Bódis Kriszta, Imreh András, Vörös István, Lackfi János, Kemény István, Kun Árpád, Kőrizs Imre, Payer Imre, Vadász Géza, Bartis Attila, Babarczy Eszter, Szlukovényi Katalin és az irodalomtörténész Kappanyos András.

Feleségével együtt szabadideje jelentős részét Ispánkon töltötte, ahol telket és házat vettek. Szenvedélyes érdeklődik a gombák iránt. http://vaol.hu/kultura/a-nyugati-szer-lator-laszlo-az-orsegi-tajban-1655842

Díjai:

Szocialista Kultúráért (1962)
József Attila-díj (1972)
Radnóti-díj (1982)
Déry Tibor-díj (1987)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990)
Kortárs-díj (1990)
Artisjus Irodalmi Díj (1991)
Füst Milán-díj (1992)
A Soros Alapítvány Életműdíja (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Fitz József-díj (1993)
A Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995)
Kossuth-díj (1995)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2001)
Rotary irodalmi díj (2008)
Szépíró Díj (2008)
Prima díj (2009)
II. kerületért Emlékérem (2012)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012)

Művei:

A szovjet líra kincsesháza (1963)
Klasszikus orosz költők (1966)
A világirodalom legszebb versei. XX. század (1967)
Sárangyal (1969)
Mai olasz elbeszélők (1969)
Az egyetlen lehetőség (1976)
Versekről, költőkkel (1982)
Fellobban, elhomályosul (1986)
Az elhagyatott színtér (1992)
A magyar költészet kincsestára sorozat (1992)
Szigettenger (1993)
A kuruc költészet (1995)
A XVIII. század költői (1996)
Lator László összes versei 1946-1996 (1997)
Kakasfej vagy filozófia? (2000)
Az egyetlen lehetőség - Válogatott versek (2007)
A megmaradt világ - Emlékezések (2011)

Műfordításai:

D. Aszenov: Gyilkosok között (1951)
William Shakespeare: Cymbeline (1955)
Vasco Pratolini: A városnegyed (1956)
G. E. Lessing: Bölcs Náthán (1958)
Alekszandr Blok: Válogatott versek (1959)
Lermontov válogatott versei (1961)
Philip Massinger: Régi adósságok újmódi törlesztése (1961)
Kalandok, szenvedélyek (1968)
Eugenio Montale: A magnólia árnya (1968 - Kálnoky Lászlóval)
Friedrich Schiller: Demetrius (1970)
Pierre Jean-Jouve: A szegények erdeje (1970)
Paolo Santarcangeli: A betűk mágiája vagyis Hortulus litterarum (1971)
Kajetan Kovič versei (1979)
Paul Celan: Halálfuga (1981)
Luigi Pirandello: Nem tudni, hogyan (1983)
Puskin: Barkov árnya (1992)

Bor és irodalom

Bor és irodalom

Móricz Zsigmond Színház
Író
Lyukasóra klub

Lyukasóra klub

Klebelsberg Kultúrkúria
Költő

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ