Konzert, Musik

Fazil Say zongoraestje, MVM Koncertek – A Zongora – 2020

Händel: Judas Maccabeus Miksch Adrienn – szoprán Alon Harari – kontraalt Stephen Chaundy – tenor Cser Krisztián – basszus Budapesti Akadémiai Kórustársaság Vezényel: Hollerung Gábor

A 2006-os brüsszeli Erzsébet Királyné verseny győztese, a még mindig csupán a harmincas évei közepén járó Anna Vinnyickaja már többször volt Keller András és a Concerto Budapest vendége, s minden alkalommal a versenymű-irodalom valamely különösen, sőt elrettentően nehéz darabját játszotta el a pesti közönségnek.

Vannak a klasszikus zene történetében különlegesen nagy előadóapparátusú, tágas hangzó teret igénylő művek, melyek a Müpa megnyitása előtt soha nem szólalhattak meg méltó körülmények között Magyarországon. Ilyen Mahler II. és VIII. szimfóniája, Richard Strauss Alpesi szimfóniája, Schönberg Gurreliedere - és ilyen Berlioz Te Deuma, valamint Requieme. Utóbbi műfajának valaha született legnagyobb szabású képviselője. Izgalmas lesz a rendkívüli alkotást kompromisszumoktól mentes tolmácsolásban hallani!

Az orgona és a zongora két billentyűs hangszer, Liszt Ferenc például mindkettőnek nagy formátumú játékosa volt. A legtöbb esetben azonban az orgonisták nem (vagy ritkán) zongoráznak, a zongoristák nem (vagy ritkán) orgonálnak - legalábbis hangversenyen. S ami még fontosabb: szökőévben egyszer működik együtt a két instrumentum egyazon zeneműben. Azonban, ahogy a mondás is tartja: „a párhuzamosok a végtelenben találkoznak”. Ezúttal nem a végtelenben, hanem a Müpában, ahol egy estén hallhatjuk a két hangszert - külön-külön és egyszerre is.

Balázs János zongoraestje, MVM Koncertek – A Zongora – 2020

Jobb félni, mint meglepődni? A megváltoztatott mondásnak lehet némi igazságtartalma: mind a félelem, mind a meglepetés olyan érzelmek, melyeket valami előidéz, kivált, vagyis reakciók egy bizonyos ingerre, illetve egy váratlan eseményre. Minden művészeti ág előszeretettel épít a meglepetés erejére, de vajon mi a helyzet a félelemmel? Egy dolog biztos: ha a hallgatóságnak nem is, de a megszólaltatott, más-más műfajú klasszikus zenei részletekben megidézett szereplőknek és karaktereknek lesz félnivalójuk.

Hányféle hangon szólalhat meg egy cselló? A kérdésre felelve elsőként legtöbben az emberi orgánumot említik, hiszen a hangszer tónusa önkéntelenül is egy kellemes bariton deklamációját idézi. És persze itt vannak a különféle stílusok: a barokk, a romantika, a 20. század modernebb és kevésbé modern művei - no meg a 21. század, amely szintén számít a hangszer lehetőségeire. Mindezekből ízelítőt kínál ez a hangverseny - és persze tanúi lehetünk két kiváló fiatal muzsikus együttműködésének a kamarazene jegyében.

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) által évente megrendezett Rising Stars sorozat olyan fiatal művészekre irányítja a figyelmet, akiket már nem kell „felfedezni”, hiszen sok figyelemreméltó eredményt értek el - a pályájukon való előrehaladás lendületét azonban érdemes tovább fokozni. A stuttgarti illetőségű ifjú ütőhangszeres művésznő a Duo Porter tagjaként és szólistaként egyaránt nagy sikereket ér el izgalmasan kísérletező műsoraival és zeneszemléletének elfogulatlan nyitottságával.

A Rising Stars program eseményei megegyeznek abban, hogy kizárólag fiatal művészeket mutatnak be, de alapelvük a változatosság. Az Európai Hangversenytermek Szervezete, az ECHO által évente megrendezett sorozat idei első koncertjén egy kiváló ütőhangszeres művészt ismerhetünk meg, de már az nyitónap második hangversenye gyökeresen más világba kalauzol: egy hagyományos vonósnégyes - két hegedű, brácsa és cselló - előadásában hallhatunk egyet-egyet a 19., a 20. és a 21. századi repertoár darabjaiból.

Német ütőhangszeres muzsikus és szintén német vonósnégyes után az Európai Hangversenytermek Szervezete által évente megrendezett sorozat idei második napjának délutánján angol bariton lép a Fesztivál Színház pódiumára. A fiatal művész otthonos Bach, Händel, Mozart világában, az operai és az oratorikus repertoárban egyaránt, nekünk azonban ezúttal német romantikus dalciklust énekel - és természetesen a Rising Stars-koncerteken elmaradhatatlan kortárs művet, amelynek szerzője honfitársa.

A Rising Stars koncertek fontos vonása, hogy a pódiumra lépő művészek nem feltétlenül a leggyakrabban hallható szólóhangszerek muzsikusai: az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) korántsem csak zongoristákat, hegedűsöket, csellistákat kíván bemutatni: hallottunk már oboást, klarinétost, trombitást, hárfást, sőt harmonikást is. Most a szaxofonon a sor: a 19. században született hangszer nélkülözhetetlen a jazz világában, de olyan zeneszerzők is használták, mint Ravel vagy Kodály. Ezúttal ifjú brit virtuózát ismerhetjük meg.

Spanyol oboaművésznő és német-japán zongorista lép fel az idei Rising Stars sorozat harmadik napjának délutáni hangversenyén. A két fiatal előadó műsorán nemcsak oboa-zongora kompozíciók szólalnak meg: a zongoraművész két műsorszámban szólistaként is bemutatkozik. A program francia műveket kínál, egyetlen kivétellel: a sorozatot rendező Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) felkérésére írt, ősbemutatóként elhangzó darab angol zeneszerző alkotása.

A magyar közönség számára mindig öröm, ha egy honfitársunk nevét fedezhetjük fel az Európai Hangversenytermek Szervezete által rendezett Rising Stars koncertek műsorán. Most ezt a boldog elégedettséget élhetjük át, hiszen az ukrajnai Szimferopolban született hegedűs fenomén partnereként világklasszis magyar zongoraművész játszik 20. és 21. századi zenét a Fesztivál Színház pódiumán. Kettejük közös munkájából már sikeres lemez is született, izgalmas lesz most élőben is hallani kamaramuzsikálásukat.

Schumann: Genovéva – félig szcenírozott előadás / ZENÉS SZÍNPADA zeneszerzők nagy részét előbb-utóbb rabul ejti a zenés színház vonzereje. Vannak persze kivételek: Bach vagy Webern soha nem írt operát. És vannak olyanok, akik megostromolják a műfajt, megalkotják a maguk egy vagy több zenés színpadi művét, de a közönség nem fogadja el őket operaszerzőként. Schumann egyetlen operája szinte soha nem szólal meg. Ezért is kivételes lehetőség, hogy most hallhatjuk - és láthatjuk is - a művet: világklasszis zenekarral és kórussal, nemzetközi rangú énekeseket felvonultató szereposztással.

A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül. Ez alkalommal a mű korunk egyik legnagyobb karmesterének értelmezésében, világklasszis zenekarral és kórussal, nemzetközi hírű énekesek hangján szólal meg.

Mozart: Don Giovanni – szcenírozott előadás Don Giovanni: Kálmán Péter Il Commendatore: Gábor Géza Leporello: Cser Krisztián Donna Anna: Miksch Adrienn Donna Elvira: Fodor Beatrix Don Ottavio: Szerekován János Zerlina: Balga Gabriella Masetto: Sándor Csaba Díszlet, jelmez: Árva Nóra A bűvésztrükkök betanítója: Ungár Anikó Rendező: Hábetler András Vezényel: Guido Mancusi

Két kitűnő kórus szövetkezik ezen a hangversenyen négy remek szólistával és a lengyel hangversenyélet legkiválóbb régizenei együttesével, hogy olyan műveket szólaltassanak meg, amelyek mind a karácsonyi ünnepvárás - vagy már ténylegesen az ünnep - hangulatát fejezik ki. Főként barokk alkotásokat hallunk, de a bécsi klasszika sem hiányzik a koncert kínálatából. A karmesteri pulpituson a két kórus vezetői osztoznak.

2021-ben három részes bérlettel folytatódik az Operajátszóház a Budapesti Vonósokkal. Ezúttal alkalmakon átívelő folytatásos operamese lesz. A mese neve: Bohémélet.

Néhány évtizednyi mellőzést követően, manapság újra világszerte rácsodálkozik a közönség Dmitrij Sosztakovics muzsikájára, s immár vitán felül áll, hogy az orosz zeneszerző a huszadik század legnagyobbjai közé tartozott. Az utóbbi évek Sosztakovics-reneszánszának magyarországi kiteljesedésében kétség kívül Keller András és a Concerto Budapesté volt a főszerep.

A kiváló holland kamarazenekar a világhírű svéd szopránnal és a szintén svéd trombitavirtuózzal izgalmasan sokszínű műsort szólaltat meg, amely az adventi időszakra összpontosít. Hallunk Telemann-versenyművet, utána azonban máris Beethoven áhítatos vonósnégyestétele következik, kamarazenekari átiratban. Vár ránk Bach-kantáta és Händel-ária, de olyan 20. századi különlegességek is elhangzanak, mint a német Bernhard Krol, az angol Gerald Finzi egy-egy darabja vagy a legendás amerikai jazztrombitás, Thad Jones örökzöldje. Stiláris utazók, irány a Müpa!

A két fiatal, Sofia és Florville szeretik egymást: minden vágyuk, hogy végre összeházasodhassanak. A lány gyámja, a makacs Gaudenzio azonban sokkal jobb partit képzelt el Sofiának. És itt lép színre a titokzatos Bruschino úr, a gyám által kiszemelt vőlegényjelölt, hogy felborítsa a terveket. Vagy mégsem? Róla beszél mindenki, de tudjuk-e, kicsoda ő valójában? Kit rejt az álruha, és milyen próbatételeken kell keresztülmenni, hogy legvégül mindenki boldogan, de legalábbis elégedetten távozzon?

Ezen a koncerten nem a műveket kell felfedeznünk, hiszen azok jól ismertek: Mozart egyik népszerű, gyakran törökösnek mondott hegedűversenye és minden idők legkedveltebb csellóversenye - no meg egy viharos érzelemvilágú romantikus szimfónia. Akikre ismerkedve rácsodálkozhatunk, azok a szólisták. Két sugárzó tehetségű huszonéves hölgy: egy lengyel hegedűművész és egy osztrák csellista. Mindketten számos nemzetközi sikert arattak és nagyhírű koncerttermek pódiumán muzsikáltak a Müpában esedékes magyarországi bemutatkozás előtt.

Az adventi és karácsonyi dalok repertoárja rendkívül sokszínű és gazdag: mint a koncert alcíme hirdeti, valóban a világ minden táján keletkeztek ilyen művek. Fontos jellegzetességük, hogy népies darabok, sőt igazi népdalok éppúgy akadnak köztük, mint műzenei alkotások, modern kompozíciók vagy archaikus, korálszerű melódiák. Az pedig, hogy egy fiúkórus szólamainak tiszta csengéséhez a rézfúvósok hasonlóképpen kristályos-érces tónusa csatlakozik, a lehető legtermészetesebb: a kétféle hangzás kitűnően kiegészíti egymást.

A karácsonyt közvetlenül megelőző napokban a szokottnál is szívesebben hallgatjuk az olyan előadóapparátusú és műfajú zenéket, amelyek kapcsolódnak az ünnep gondolatköréhez. Ilyenkor minden évben előkerülnek az időszak kantátái, és persze azok az oratorikus művek, amelyek a Megváltó születésének örömét hirdetik - de hasonlóképpen kedvez ez az időszak az orgonazenének és a kóruskompozícióknak. Ezen a hangversenyen a két utóbbi repertoárból hallhat gazdag válogatást a közönség.

Ismét itt egy új évkezdet, s ismét találkozhatunk a nagy bécsi klasszikus mester genezistörténet-megzenésítésével - életünk vonzó, biztos pontja ez, melyhez jó visszatérni. A hat nap teremtőmunkájának folyamatát követve elhatározhatjuk, hogy az előttünk álló újabb esztendőt alkotó szellemben éljük majd. A produkció karmestere - korunk egyik legnagyobbja -, mint mindig, most is állandóság és változás dialektikáját érvényesíti koncepciójában: örök a mű, de minden egyes találkozáskor más vonásaira figyelhetünk fel.

Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Budafoki Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig különlegességeket mutat be. Ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal, zenei finomságokkal készülünk elkápráztatni közönségünket. Legyen a vendégünk, ne szalassza el ezt az egyedi, tartalmas, vidám, zenés Újév-köszöntést!