Festival

Jordi Savall újra a Fesztiválzenekar élén! A régizene élő legendája ezúttal elemek és fúriák témái köré épített programját adja elő a BFZ 2011 óta működő, historikus hangszereken játszó barokk zenei együttesének közreműködésével.

A nehézkes útkeresés és a könnyű sikerek kontrasztjaival folytatódik a BFZ Brahms-sorozata, a koncert fajsúlyos műsorszámait magyar táncok vezetik fel.

Műsoron Schubert és Brahms művei, valamint a Hungaricus együttes népzenei feldolgozásai.

Improvizációk

Balázs János zongoraestje – „Polonéz és rapszódiák”

A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.

Ünnepi a pillanat, a vörös szőnyegen vonulhatunk be az idei Kékfrankos koncertsorozat nyitóelőadásán, a Hollywood classics című programmal indul a felhőtlen szórakozást kínáló győri bemutatkozás június 2-án (vasárnap).

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület nagysikerű zenés-bábos előadása új helyszínen, a Pomázi Művelődési Házban! Izgalmas és tanulságos mese a természet, a környezet és a zene harmóniájáról, Bartók, Csajkovszkij, Grieg, Rossini, Pachelbel történethez illeszkedő muzsikájával.

A fiatal amerikai orgonaművész, Bryan Anderson a Pennsylvania Államban megrendezett 2023-as Longwood Gardens Nemzetközi Orgonaverseny nagydíjasa. „Briliáns” és „első osztályú” - így méltatta játékát a kritika.

Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mind munkássága fontos fejezetei.

Az a zenekar, amelyet Kobayashi Ken-Ichiro életében először vezényelt szülőhazája határain kívül, az a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar volt. 2024. május 24-i koncertünkre a Zeneakadémián néhány óra alatt elkeltek a jegyek, és mivel sokan lemaradtak a lehetőségről, ezért úgy döntöttünk, megismételjük a koncertet másnap, május 25-én, 19:00 órakor az Erkel Színházban!

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.

A Drezdai Staatskapelle nemcsak a világ egyik legrégebbi zenekara, de az egyik legjobb is: az utóbbi évtizedekben olyan karmesterek álltak az élén, mint Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi és Christian Thielemann.

Műsor:
Áriák és duettek többek között ifj. J. Strauss, Lehár, Stolz, Kálmán, Lincke és Messager műveiből

Az európai hidak idén az egész kontinenst behálózzák: magyar rapszódia követ spanyol táncot, Bach előtti tisztelgés előz meg cseh zenét. Liszt műve ezúttal is a szerzőt megihlető városi cigányzene jellegzetes hangszerével kiegészülve, Lisztes Jenő közreműködésével szólal meg, aki meghódította már a Carnegie Hall, a Musikverein és a BFZ-vel együtt a BBC Proms közönségét is.

Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést.

Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy kiállítás képei című zongoraciklus 21. századra hangolt feldolgozásával ünnepli - az Emerson, Lake & Palmer és Tomita Iszao verziói után így teremtve egy saját változatot a 19. századi remekműből ütőhangszerekre és elektronikára, DJ Bootsie közreműködésével.

Müsor:
Beethoven, Scarlatti és Sosztakovics művei

Mahler
Richter
Karg
Fischer

JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56
RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra
***
HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)

A klasszikus zene fúziója a swing, jazz, latin és folk zenével, egy izgalmas kísérlet a barokk egyik legnagyobb művének modern feldolgozására.

Az idei év legnagyobb szabású szimfonikus hangversenye, ahol két fiatal, de máris világhírű vendégművész tolmácsolásban hallhatjuk az angol zeneirodalom klasszikusait.

Ray Cooney angol színész és drámaíró. Színészként kezdte pályafutását, majd a hatvanas években komédiát kezdett írni, és a bulvárszínház kedvence lett. Darabjait több mint negyven nyelvre ültették át, és számtalan előadásban játszották öt kontinens színházaiban. Bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával.

Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben kultikus alkotássá vált. A cím a hopi indiánok nyelvén annyit jelent: Kizökkent világ - ezzel a címmel forgalmazták a filmet annak idején Magyarországon is.

Messiaen és Widor

A Nemzeti Filharmonikusok művészeinek kamarakoncertje

JOHANNES BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80
JOHANNES BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77
***
BARTÓK BÉLA: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Sz. 106, BB 114

Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.