A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter. A Nagyszínház 619 férőhelyes, lényegében kétszintes, a lépcsősen emelkedő "földszinti" nézőtér kétszekciós kialakítású. A második emeleti bejáratok három páholyt fognak közre a nézőtér hátfala mögött - középen a díszpáhollyal. A harmadik emelet a karzat szintje, ahol a bejáratok között a technikai szobák kaptak helyet. A nézőtér mennyezetét egy ovális kupola zárja. A nézőtér alapvetően a hagyományos keretes színpadi tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal. A stúdiószínház, a Gobbi Hilda Színpad, a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható. A nézők számára itt kb. 150-200, áthelyezhető férőhelyet terveztek. A színdarabok előkészítését a színpadon kívül három próbaterem is szolgálja, a második, a negyedik és az ötödik emeleten. Ezek közül a negyedik emeleti próbaterem játszóhelyként is funkcionál, 2008. márciusa óta Kaszás Attila Terem néven, kb. 100 férőhellyel.
HASZNOS INFORMÁCIÓK: Pénztári nyitva tartás: hétköznap 10-18 óra, munkaszüneti és ünnepnapokon 14-18 óra között, illetve az előadások kezdetéig. Megközelítés: A Nemzeti Színház a IX. kerületben, a Duna és a Soroksári út közötti területen, a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél áll. Az épület híd felőli oldalán nyílik a művészbejáró; a főbejárat pedig a Gellért hegyre néző oldalon található. Parkolás: A gépkocsival érkezők számára a parkolási lehetőség biztosított, színházjeggyel a parkolás ingyenes. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a területen zajló építkezések miatt a nézőink részére fenntartott parkoló a Művészetek Palotája mellé költözött! Villamossal: A Jászai Mari térről, illetve a Vágóhídtól induló 2-es, valamint a Baross tér felől érkező 24-es villamosról a színház melletti Vágóhíd utcai megállóban kell leszállni. A Bécsi úttól induló 1-es villamosról pedig a Lágymányosi hídi végállomásán. HÉV-vel és autóbusszal: A Boráros térről több jármű is közlekedik színházunk felé: a csepeli HÉV, illetve a 23-as, piros 23-as és 54-es autóbusz megállója szintén közel esik az épülethez.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzmőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A világháborúk árnyékában születő életmű, a krisztusi kereszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész története. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk
Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a „földhöz a föld törvénye”, a józan ész, mint két ember egymásakarása? A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója.
“A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.”
Az irodalomtörténet egyik első „fekete komédiájnának” főhőse elkeseredésében elhatározza: öngyilkos lesz. Így aztán a közérdeklődés középpontjába kerül a lakóközösségben, amely addig észre sem vette őt. De ha már figyelnek rá, miért is legyen öngyilkos!? „Mindegy, hogyan, csak élni...
Petőfi Sándor halhatatlan verses meséjének legfőbb üzenete: Te is lehetsz János vitéz! Aki kitartó, hűséges és bátor, elnyeri élete jutalmát. Az Iluskáért minden próbát kiálló Jancsi kalandjait követi végig ez a sodró lendületű előadás. Egy kötelező olvasmány látványos színházi élményt nyújt iskolásoknak és meseszerető családoknak.
„… EGY NAP ARRA ÉBREDTEM, hogy olyan előadást akarok létrehozni, amely visszavezet bennünket a gyermeki álmokhoz. Egy előadást, amely a színházba érkező embereket segíti abban, hogy kiszabaduljanak a felnőttlét béklyójából, és újra megleljék magukban azt a kisfiút vagy kislányt, akik valaha voltak… Így hát keresni kezdtem valamit, ami új inspirációt adhat a színházamnak. Varázslatos kutatás volt: úgy éreztem, egy felfedezetlen és lenyűgöző, ismeretlen táj felé tartok.
Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. A Rátóti Zoltán rendezésében készülő Egy, kettő, három és Az ibolya című előadásban a Nemzeti Színház oszlopos tagjai mellett a produkcióban részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is.
Ősbemutató! Egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozása, akik a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. A szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal.
Már javában üldözi a Gestapo, amikor a szovjetek elfogják, és a Gulagra hurcolják – e néhány fordulat önmagában is mutatja, hogyan állt ellen gróf Esterházy János politikus a 20. század ordas eszméinek. Az életrajzi dráma a Felvidék mártír politikusának tragikus története, egy közép-európai példakép titkának keresése.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
A legjobban megírt magyar dráma. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációját (két prózai is több operarendezés után) Vidnyánszky Attila állítja színpadra, amiben a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre. A teátrum vezetőjének határozott törekvése, hogy a három legfontosabb magyar klasszikus mű, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde folyamatosan műsoron legyen.
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, hiszen mint ismert: a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.
Az elpusztíthatatlan szerelem tragédiája és komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak – a volt férje, egy tűzoltó, egy kuncsaft, de ő egy börtönben lévő férfival levelezik, és ez adja meg számára a szabadságot, miközben az életének börtönében éli mindannapjait.
Zenés kálvária 14 stációval - Dalok, versek, vallomások, történetek az utolsó hetven évből
A kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert szereplőjeként Jan Fabre a vérről készít előadást, amelyben megjelenik a középkor bűntudattól áthatott vallásos gondolkodása, és annak éles ellentéte, a zabolátlan, természetes életöröm. Fabre Troubleyn/Laboratorium elnevezésű társulatának tagjai a Nemzeti művészeivel és Bozsik Yvette táncosaival közösen viszik színre a belga rendező különös költői látomását.
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Szabad színház és derű, groteszk jelenetek és álpatetikus hangvétel – ám az előadás a színházról mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.
A King Lear Show egy népszerű televíziós csatorna stúdiójában játszódó grandiózus valóságshow. Élő közvetítések, háborús krónikák és reklámok váltogatják egymást – és időnként a nézőket is bevonják a játékba. Az előadást Lear király című dráma inspirálta, ugyanakkor a történet - megőrizve az eredeti Shakespeare-mű néhány motívumát – egyfajta groteszk parafrázisként gondolja újra egy kiöregedett uralkodó lemondásának és megőrülésének folyamatát.
Tisztelet Hazug Pistának és Szamár Jóskának
A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
“Holokauszt 80 emlékév”
A Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka
Misztériumjátékunkban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját. Előadásunkban a népi éneklés, mesemondás, bábmozgatás, és élő hangszeres zenélés együttes jelenléte alakítja az eseményeket, úgy, hogy a szentséges történetben a humor is fel-felfénylik - hiszen a néplélekben e kettő elválaszthatatlan egymástól.
Játékunkat hetven percben tizenkét éven felülieknek, s felnőtteknek ajánljuk.
„Teaszertartás” – hagyományos rakugo történet Tatekawa Shinoharu előadásában (japán nyelven, magyar felirattal)
Egy kisváros, egy polgármester, sok kisebb és nagyobb potentát és megannyi stikli. Gogol A revizor című félreértésre épülő vígjátékban egy átutazó vendéget néz a kisvárosi közösség revizornak, ami alaposan felkavarja a kedélyeket. A klasszikus komédiát Avtandil Varszimasvili rendezi. A grúz művész temperamentumos Brecht-rendezésének (A kaukázusi krétakör) fényében ugyancsak szenvedélyes előadásra számíthat a közönség.
A történet főhőse – írja Örkény – özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.
A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.
Rátóti Zoltán szólókoncertje az elmúlt tizenöt év dalaiból
A fiatal Agafja Tyihonovnnak férjhez kell mennie. Ezt kívánja tisztesség, és csak ez biztosít számára jövőt. És jönnek sorban a kérők, a rokonok, a házasságszerző – egy Isten háta mögötti kisváros fura kisemberei egytől egyig. Mindannyian hasznot remélnek ebből a házasságból. Gogol metsző humorú vígjátéka minden humora mellett különleges módon az orosz-ukrán háborút is megidézi. A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója.
Szemérmetes Erzsók és annak „ötvenötéves bájai” körül forog Petőfi Sándor falusi „eposza”. Ott legyeskedik a hölgy körül Fejenagy, a kovács, vagyis a „helység kalapácsa” és a lágyszívű kántor. A vidám történet szereplője még Bagarja, a béke barátja, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója is.
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzték: 1945 után – színpadra többé nem léphetett. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!