A Rajna kincse bevezetés a történetfolyamatba, az alapkonfliktus megjelenítése. Megtapasztaljuk az ősállapot békéjét, és szemünk előtt követik el az ősbűnt, mely elindítja a pusztuláshoz vezető eseményláncolatot.

Korosztály: 3-7 év

A hárfán és theorbán játszó Christina Pluhar, valamint nemzetközi sikereket arató régizenei együttese, a L’Arpeggiata arról híres, hogy minden hangversenyprogramjuk egy-egy különleges projekt megvalósítása. Ezúttal a barokk operairodalom egyik legnagyobb remekművére, Henry Purcell Vergilius nyomán komponált Dido és Aeneas című operájára (1688) esett választásuk.

Huszonkilenc éves basszusgitáros hölgy Indiából. A legtöbbeknek már ennyi információ alapján is azonnal Mohini Dey jut eszébe. Fiatal kora ellenére oldalakat lehete teleírni mindazon művészekkel és fesztiválokkal, akikkel és ahol kilencéves kora óta fellépett. Basszusgitáros édesapja kezdte egyengeti szakmai útját, amelyen eddig találkozott Steve Vai-jal, Zakir Hussainnel, Quincy Jonesszal, Vinnie Colaiutával és – nem utolsósorban – Borlai Gergővel.

A vilniusi születésű és örmény származású szoprán, Asmik Grigorian napjainkban a nemzetközi operaélet egyik legnagyobb – és immár a legkevésbé sem titkos – favoritjának számít.

2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)

Két nagyon különböző, mégis egymásból táplálkozó zenei univerzum találkozik ezen az estén a Müpa színpadán: a Söndörgő, a balkáni és délszláv zenei hagyományok egyik legizgalmasabb magyar képviselője, valamint a világhírű Balanescu Quartet, amely mesterien hozza közel egymáshoz a kortárs klasszikus zenét és a határokat nem ismerő kreatív improvizációt.

Palya Bea „Selymeim” című sorozata 2015 óta zajlik nagy sikerrel. A koncerteken – amelyeken kiváló zenekarával ő is mindig fellép – Palya Bea bemutat egy itthon még kevéssé ismert énekesnőt. Világok közelítéséről, két énekhang egymásra találásáról szólnak ezek az események, hiszen az előadók önálló produkcióik mellett közösen is énekelnek.

Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

A Müpa és a Müncheni Rádió Zenekarának művészeti együttműködése eddig már két Verdi-ritkasággal örvendeztette meg a közönséget: 2018-ban A két Foscari, 2023-ban egy másik korai Verdi-opera, A lombardok csendült fel kiváló nemzetközi énekesgárda közreműködésével. Ivan Repušić fő-zeneigazgató választása ezúttal egy újabb csemegére, a Simon Boccanegrára esett.

Sokakat meglepett annak idején, hogy kétéves sikerszériájukat követően, miután megnyerték az A38 tehetségkutatóját, a Talentométert, és bevették Európa színpadait, köztük a Müpát is, a makrohang feloszlott. Aztán újabb, de kellemes meglepetést okoztak a hírrel, hogy 2023-ban újra megszólalt a „jazz for metalheads” – ahogy saját stílusukat meghatározzák.

Az Újévköszöntő 2026-ban is egyszerre lesz hagyományőrző és megújuló, bensőséges és ünnepélyes, egy olyan közös ünneplés, amely valódi lelki útravalót ad a közönségnek az új esztendő kezdetén.

Korosztály: 0-3 év

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.

Wagner
Parsifal – zenés ünnepi játék három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Rameau és kortársai operáinak felvétele után Vashegyi György ezúttal az Armide-ot, XIV. Lajos udvari zeneszerzőjének remekművét vezényli. Lully utolsó lírai tragédiáját 1686-ban mutatták be és 1766-ig játszották a párizsi Operában, mielőtt Gluck azonos librettóra komponált Armide-ja háttérbe szorította volna.

Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.

A világszerte népszerű portugál fado műfaja a Müpa közönsége előtt is jól ismert – most pedig egyik legnagyobb kortárs csillaga érkezik hozzánk első budapesti koncertjére. A Latin Grammy-díjra is jelölt Carminho esetében az alma nem esett messze a fájától, édesanyjához, Teresa Siqueirához hasonlóan már fiatalon, 2005-ben, húszéves kora előtt a műfaj nagy reménységeként ünnepelték.

Képzeljük el, hogy az operaház csak néhány lépésre van a templomtól, hiszen ezúttal az orgona sípjain az operairodalom legizgalmasabb pillanatai elevenednek meg.

Szüts Apor – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Elgar: Civic Fanfare
Purcell: Abdelazer, Z. 570 – Nyitány és Rondó
Britten: Fiatalok zenekari kalauza (Változatok és fúga egy Purcell-témára), op. 34

Elgar: Pomp and Circumstance – induló, op. 39, No.1
Britten: Matinées musicales, op. 24
Britten: Simple Symphony, op. 4
Elgar: The Crown of India, op. 66 – March of the Mogul Emperors

Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.

A h-moll mise különlegességét az adja, hogy Bach – lutheránus szerzőtől rendhagyó módon – a teljes miseciklus liturgikus szövegeit foglalta hangokba.

A Karzatkoncertek sorozata márciusban a 16–18. század orgonazenéjének világába kalauzolja a hallgatókat.

A hagyományos esztétikai keretekből minduntalan kilépő, provokatív művész az elmúlt években Posztpetőfi Sándor néven publikált groteszk, abszurd, ironikus és ellenállhatatlanul szórakoztató verseket, amelyek Szibériai borbély címmel kötetben is megjelentek. Szilágyi Ákos estje – amelyen a költőhöz a Makám nagyszerű gitárosa, Krulik Zoltán csatlakozik – különleges élményt ígér.

Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85
Elgar: e-moll vonósszerenád, op. 20

Ha a magyar nyelv legfinomabb árnyalatait szeretnénk bemutatni, nem kérdés, hogy elsősorban a költészethez nyúlunk, és bár mérlegelni lehet, hogy kinek a verse legyen a kiválasztott, de az esélyesek listájából József Attila neve sosem hiányozhat.

Purcell: A tündérkirálynő, Z. 629 – keresztmetszet

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.