Hogyan zenél az erdő? Milyen az évszakok ritmusa? Ebben a zenés-bábos műsorban a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület művészei játékosan mutatják be a természet és a klasszikus zene találkozását.

Elegáns, mégis könnyed menü, amelyet mintha egy bécsi főúri palotában szolgálnának fel – kristálycsillárok alatt, finoman csilingelő evőeszközök és mennyei muzsika kíséretében.

A világszerte népszerű portugál fado műfaja a Müpa közönsége előtt is jól ismert – most pedig egyik legnagyobb kortárs csillaga érkezik hozzánk első budapesti koncertjére. A Latin Grammy-díjra is jelölt Carminho esetében az alma nem esett messze a fájától, édesanyjához, Teresa Siqueirához hasonlóan már fiatalon, 2005-ben, húszéves kora előtt a műfaj nagy reménységeként ünnepelték.

Ha a magyar nyelv legfinomabb árnyalatait szeretnénk bemutatni, nem kérdés, hogy elsősorban a költészethez nyúlunk, és bár mérlegelni lehet, hogy kinek a verse legyen a kiválasztott, de az esélyesek listájából József Attila neve sosem hiányozhat.

Elgar: Civic Fanfare
Purcell: Abdelazer, Z. 570 – Nyitány és Rondó
Britten: Fiatalok zenekari kalauza (Változatok és fúga egy Purcell-témára), op. 34

Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.

Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85
Elgar: e-moll vonósszerenád, op. 20

Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.

Wagner
Parsifal – zenés ünnepi játék három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Michael Mayo családi öröksége és tehetsége magától értetődő módon nyit számára utat a művészi kiteljesedés és a világhírnév felé. A Thelonious Monk Institute of Jazz Performance történetének harmadik végzett énekese az intézetalapító Herbie Hancock mellett a Kneebodyval, Christian Sandszel és Gretchen Parlatóval is dolgozott már.

Lakatos Mónika harminc éve van jelen a hazai és nemzetközi zenei életben, művészetével kultúrák között képez hidat: miközben a cigány zenei hagyomány emblematikus és hiteles képviselője, előadóművészete az egész magyar zenei kultúra szerves részévé vált.

Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

Már rég nem gondolhatunk Cécile McLorin Salvantra csupán úgy, mint a 2010-es Thelonious Monk Jazzénekversenyt megnyerő, ígéretes tehetségre. Mély érzelmeket és kifinomult gondolatokat közvetíteni képes, kifejező hangja, virtuóz improvizációi, bátor, kísérletező stílustársításai már egy újabb generáció számára jelentenek viszonyítási pontot.

A hárfán és theorbán játszó Christina Pluhar, valamint nemzetközi sikereket arató régizenei együttese, a L’Arpeggiata arról híres, hogy minden hangversenyprogramjuk egy-egy különleges projekt megvalósítása. Ezúttal a barokk operairodalom egyik legnagyobb remekművére, Henry Purcell Vergilius nyomán komponált Dido és Aeneas című operájára (1688) esett választásuk.

Legyen szó szövetről vagy irodalomról, az angol a kiváló minőség jelzője, és a szigetország zenéje is méltán kiérdemli ezt az elismerést.

A vásári bábjátékok gondolkodását és esztétikáját követő produkció nemcsak nem tiltja apró nézőit az előadásban való aktív részvételtől, de kifejezetten buzdítja őket erre.

Miles Davisnek, a jazztörténet egyik legjelentősebb alakjának 2026-ban lesz születése százéves jubileuma. Ebből az alkalomból indul közös turnéra a kortárs jazz sztártrombitása, Ambrose Akinmusire és a Brussels Jazz Orchestra, hogy ünnepeljék a műfaj óriását, tisztelegjenek életműve előtt, valamint azon is túlmutatva, az ő szellemében hozzanak létre új alkotásokat és invenciózus hangszereléseket, amelyek áthelyezik a kortárs jazz világába a trombita zsenijének zenéjét.

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak – hangokból, hangszínekből, szabályokból és azok játékos megszegéséből. A Hangvár sorozat az építőkövekre fókuszál, amelyekből ezúttal népzenei formákat rakunk össze.

Igazi különlegességgel készül a Müpa Valentin-napra: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben eredeti zenéjével szólal meg Charlie Chaplin klasszikusa, a Nagyvárosi fények.

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Az Oscar-díjas Tan Dun kiemelkedő jelentőségű operája a keleti filozófiát a nyugati zene nyelvével ötvözi. A mű először hangzik el Magyarországon – méghozzá a szerző vezényletével. A VII. században játszódó történet egy japán herceg és egy kínai hercegnő szenvedélyes szerelmét, valamint a legendás Lu Yu-féle Teáskönyv utáni végzetes kutatásukat meséli el.

Sokakat meglepett annak idején, hogy kétéves sikerszériájukat követően, miután megnyerték az A38 tehetségkutatóját, a Talentométert, és bevették Európa színpadait, köztük a Müpát is, a makrohang feloszlott. Aztán újabb, de kellemes meglepetést okoztak a hírrel, hogy 2023-ban újra megszólalt a „jazz for metalheads” – ahogy saját stílusukat meghatározzák.

Korunk páratlan operadívája, Anna Netrebko 2016-os első látogatása óta többször is diadalt aratott a Müpában. Bár a karmesterrel, Michelangelo Mazzával opera-előadásokban és koncerteken is számos alkalommal működött együtt, az orosz-osztrák szoprán fellépése a több évtizedes pálya ellenére is magában rejti a debütálás mozzanatát: az énekesnő életében először énekli Verdi Requiemjének szoprán szólamát!

Korosztály: 5-9 év

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto valóságos megdicsőülése, amelyet csakis kikezdhetetlen technikájú és stílusérzékű előadógárdával érdemes közönség elé bocsátani.

Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto valóságos megdicsőülése, amelyet csakis kikezdhetetlen technikájú és stílusérzékű előadógárdával érdemes közönség elé bocsátani.

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos újévi ráadás koncertje a Müpában, meglepetésműsorral!

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos újévi koncertje a Müpában, meglepetésműsorral!

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

Korosztály: 1,5-3 év

Először jött a mikrobarázda, aztán a „nagylemez”, az album, a bakelit, amit ma inkább vinyl néven jegyzünk. (Rendszerint 12 coll, 33 1/3 sebesség – és akár 50 percnyi zene.) Elég jó hordozója lehet akár egy komplett rockoperának is.

„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.

Korosztály: 0-3 év

Korosztály: 3-7 év