Budai Várséták

Sétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: megismerjük kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt, a róla elnevezett lépcsőházat, majd körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit.

Vajon miért és hogyan épült a Várhegy keleti oldalán, a Duna-parton hosszan elnyúló impozáns, neoreneszánsz épületegyüttes? Sétánkon megismerjük a „főváros ékszerdobozának” nevezett Várkert Bazár tervezőjét, Ybl Miklóst, miközben alkotásának lenyűgöző részleteiben, csillogó Zsolnay kerámiákban, művészien megformált kovácsoltvasakban, tökéletesen megfestett üvegablakokban és illatos rózsakertekben gyönyörködünk.

Titkokat rejtő palota? Szellemi, históriai, építészettörténeti kalandozás? Mindez együtt és külön-külön is igaz az egykori patika- és lakóházra, amely a budai Várnegyedben, a Dísz téren található. Az építtetői nevét őrző, ezért kétnevű De la Motte–Beer-palota legszebb ékessége az emelet barokk lakótérsora, ahol megtekinthető az 1962-ben 15 festékréteg alól előkerült, majd feltárt, közel 250 négyzetméter nagyságú díszesen festett falfelület.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda egyedül a Budai Várséták tematikus vezetésével látogatható! Helyszíne, a Csikós udvar a második világháború okozta sérüléséket követően az 1950–60-as évek kultúrpolitikájának esett áldozatul, így a Lovarda, Főőrség és Stöckl lépcső épületegyüttesét elbontották

A Margitsziget fái, a Szépítő Bizottság, a Ludovika, a Vakok Intézete, a Műegyetem – csak néhány azok közül, amelyeket József nádor a fővárosunknak adott, ám a király utáni legmagasabb méltóságról keveset tudunk. Sétánkon a „legmagyarabb Habsburgként” emlegetett nádor, József Antal főherceg nyomába eredünk: megismerjük fél évszázados nádori tevékenységét és tragédiákkal teli családi életét.

Vajon ki volt Henel comes, Mendel Jakab, Szerencsés Imre vagy Schulhof Izsák? Hol található a budavári zsidó közösség középkori rituális fürdője, a Mikve, és hol lehettek a zsinagógáik? Melyek voltak a budai zsidóság fénykorai, amikor tudásukkal és  szorgalmukkal hozzájárultak a város gazdasági fejlődéséhez, szellemi és kulturális gyarapodásához, és melyek voltak várbéli történetük legsötétebb pillanatai, amikor az életük is veszélybe került?

Hogyan üzemel az ország legnagyobb magyar képzőművészeti gyűjteménye? Melyik volt eddigi történetének leglátogatottabb kiállítása? Mi volt a közelmúlt legdrágább műtárgyvásárlása? Hogyan szállítható egy középkori szárnyas oltár? Sétánk során feltárulnak a Magyar Nemzeti Galéria kulisszatitkai: megmutatjuk, hogyan alakult át a 19. századi fényűző királyi rezidencia a kultúra fellegvárává, elmeséljük a legemlékezetesebb kiállítások megszületését, és bepillantást nyerünk a galéria mindennapjaiba.

A budai Vár terei a gyermekek számára is izgalmas felfedeznivalót kínálnak. A várban sétálva állatok hadával találkozhatunk, akik hol kapuk mellett büszkén foglalnak helyet, hol aprócska termetükkel alig válnak észrevehetővé.

A Budavári Palota, uralkodóink egykori rezidenciája, a kultúra és a művészet központja, nemzeti szimbólumunk. Budai Vársétánkon elmeséljük a ma látható épületegyüttes viharos történetét az Anjou királyok erődítményétől Ferenc József és Erzsébet fényűz palotáján át egészen a második világháborút követő eseményekig. Megnézzük, hol álltak a vár első falai, meglátogatjuk a fennmaradt gótikus Várkápolnát és a Királypincét, valamint mesélünk a Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg zajló nagyszabású építkezésekről is.

Sétánkon Buda minden arca feltárul: felfedezzük a királyi, egyházi, hivatali központként és lakóhelyként is szolgáló Várhegy leghíresebb látnivalóit. A Budavári Palotanegyed és a polgárváros világhírű látnivalóit. Mesélünk a Budavári Palotáról, a Sándor-palotáról, a Karmelita épületegyüttesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról.

Budapest egyik legszebb fekvésű telkén, a Várhegyre felkúszó Hunyadi út legvégén egy villaépület magasodik. Az oszmán-török korban a budai Vár egyik védműve, az Aranybástya állt itt. A Duna pompás panorámáját nyújtó telekre a dualizmus éveiben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, majd miniszterelnök számára Ybl Miklós, a magyar historizmus építészetének mestere tervezett úri lakot. A meredek lejtőn felépült pazar villa épületében őrizték a két világháború között az ország második legnagyobb festészeti magángyűjteményét.