Hangversenyünkön Bartók két táncszínpadra írott művét, A csodálatos mandarin című pantomimot, és A fából faragott királyfi című táncjátékot mutatjuk be – szcenírozott változatban, Gergye Krisztián koreográfiájával.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2017. Mai 14. Sonntag, 15:30
Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Lány: Jurák Bettina, Dányi Viktória
Csavargók: Matkovics Norbert, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán
Mandarin: Gergye Krisztián
Gavallér: Baraksó István
Fiú: Szeri Viktor
Továbbá: Simkó Beatrix, Nagy Csilla, Bálint Adél
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Királylány: Bálint Adél
Királyfi: Matkovics Norbert
Tündér: Nagy Csilla és Simkó Beatrix
Fából faragott királyfi: Gergye Krisztián
Erdő, patak: Jurák Bettina, Dányi Viktória, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán, Baraksó István, Szeri Viktor
Karmester: Fischer Iván
Koreográfus: Gergye Krisztián
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk: Kàrolyi Balázs
Két remekmű, amelynek teljesen más sors jutott osztályrészül. A Balázs Béla szövegére írott táncjáték elementáris sikere után a Lengyel Menyhért történetére komponált pantomim megbotránkozást és elutasítást váltott ki, az 1926-os kölni bemutató után be is tiltották. A budapesti Operaház csak 1956-ban tűzte műsorára, azóta viszont a magyar zenetörténet egyik kimagasló csúcsteljesítményeként kivívta állandó helyét a koncerttermekben és a táncszínpadokon.
„Talán furcsán hangzik – nyilatkozta Bartók A fából faragott királyfi bemutatójának napján –, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú hercegvára című operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott… Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre.” A darab elementáris sikere a Kékszakállú előtt is megnyitotta az utat.
Nehezebb sors jutott A csodálatos mandarinnak, amelynek színpadi pályája botránnyal indult: a Szenkár Jenő vezényelte 1926-os kölni bemutató után a város főpolgármestere, Konrad Adenauer betiltotta a mű további előadásait. Bartók a Nyugatban talált rá Lengyel Menyhért történetére, amelynek megzenésítésébe 1918-ban fogott bele. „Pokoli muzsika lesz, ha sikerül, az eleje… rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára” – írta feleségének a zeneszerző, aki Lengyel Menyhért pantomim-szövegkönyvében az emberi lét nagy kérdéseit, férfi és nő, szenvedély és kiszolgáltatottság, gyönyör és fájdalom ősképleteit fedezte fel és zenésítette meg.
A Love Letters című kétszemélyes színdarab az amerikai szerző egyik leggyakrabban játszott műve, amely mosolyogtató és könnyfakasztó jeleneteivel a világ számos színházában aratott már hatalmas sikert.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
a Kultúrbrigád és az Átrium előadása
A legnagyobb slágerek Geszti Péter (és bolygónk) meghatározó korszakaiból, Rap+Az, zene+stand up, vidám időutazás, meglepő fordulatok, korszakos vendégek, és egyedülálló…
Bizonyos vidékek, valahogy mindig kitermelik a diktatúrákat, amelyek pedig mindig kitermelik ezt a három típust: a bántalmazót, a helyezkedőt és…
Modeszt Muszorgszkij BORISZ GODUNOV Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
