Tisztelet a romantika korából
Műsor:
Borogyin: Közép-Ázsia pusztáin
Liszt: Haláltánc
Glazunov: II. (f-moll) szimfónia, op.16.
Műsor:
Borogyin: Közép-Ázsia pusztáin
Liszt: Haláltánc
Glazunov: II. (f-moll) szimfónia, op.16.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2024. február 27. kedd, 19:00
Közreműködik:
Balog József - zongora
Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Anton Shaburov (Oroszország)
A kiváló vendégkarmester műsorát – noha három szerző műveit vonultatja fel – közös nevezőként Liszt Ferenc szellemisége hatja át. Alekszandr Borogyin „Közép-Ázsia pusztáin” című művét eredetileg II. Sándor orosz cár uralkodásának évfordulója alkalmából tervezték bemutatni, bár végül erre nem került sor. A darab először 1880 áprilisában Szentpéterváron hangzott el a pályatárs Rimszkij-Korszakov vezényletével. Ajánlása ekkor már a zeneszerző által nagyrabecsült barátnak, Liszt Ferencnek szólt. Borogyin a következő ismertetést adta közre kompozíciójáról: "Közép-Ázsia monoton sztyeppéinek csendjében egy békés orosz dal ismeretlen hangja hallatszik. A távolból lovak és tevék közeledését halljuk, aztán egy keleti dallam bizarr és melankolikus hangjait. Karaván közeledik orosz katonák kíséretével, akik biztonságban folytatják útjukat a hatalmas sivatagban, míg el nem tűnnek a távolban." Borogyin dallamalkotó készsége, illetve az egyes textúrák és hangszínek érdekes használata teszi ezt az alkotást az orosz romantika egyik legtöbbet játszott művévé.
A Haláltánc, pontosabban De profundis, Psaume instrumental, azaz hangszeres zsoltár – Liszt első zeneszerzői kísérlete a zongoraverseny műfajában. Spirituális kiindulópontja a 129. zsoltár „A mélységből kiáltok hozzád, Uram!” kezdetű dallama. Liszt 1834-35 között dolgozott a művön, mely azonban befejezetlen maradt, nem írta meg a záróütemeket, és felhagyott a zenekari anyag kidolgozásával. A De profundist másfél évszázadnyi mellőzés után – az 1980-as évek végén – több muzikológus is rekonstruálta és előadhatóvá tette. Kiderült, hogy a klasszikus műfajt megújítani szándékozó Liszt későbbi érett stílusának szinte valamennyi jellegzetessége már jelen van a partitúrában, a forma egységének igénye éppúgy, mint a témák állandó transzformálására való hajlam. Liszt Haláltáncának közvetlen ihletője „A halál diadala” című, Pisában látható freskó, melynek alkotója Buonamico Buffalmacco firenzei festő. A darab tematikai alapját a Dies iræ (a harag napja) gregorián himnusz dallama adja, mely valószínűleg a 13. századi Celanói Tamás ferences szerzetestől származik. Liszt itt már elhagyja a fiatalkori darabjait jellemző virtuóz, bravúros megoldásokat, a zongoraszólam letisztult egyszerűséggel szólal meg. A variációsorozat hat részre, illetve négy összefüggő tételre tagolódik. Pándi Marianne zenetörténész találó megfogalmazása szerint Liszt zongoraversenyei közül „…ez nyúlik vissza a messzebb múltba, és ez mutat a távolabbi jövőbe.”
Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov az orosz későromantika jelentős képviselője a komponálás mellett karmesterként, és tanárként is tevékenykedett, sőt 1907 és 1928 között a Szentpétervári Konzervatórium igazgatói posztját is betöltötte. Legfontosabb művei szimfóniák és nagyzenekari művek, ezért szülőhazájában gyakran „orosz Bruckner”-nek is nevezik. Liszt Ferenc emlékének szentelt 2. fisz-moll szimfóniáját Glazunov 1884 és 1886 között komponálta, bemutatójára 1886-ban került sor Szentpéterváron. A mű négy tételből áll, hangvételét jellegzetesen orosz tematikus stílus jellemzi, amely Borogyinhoz hasonlóan "keleti” és "nyugati" karakterű dallamokat állít egymás mellé. A szimfónia főtémája, amely az első tétel bevezetésében unisono szólal meg, mind a négy tételben felbukkan, megteremtve ezzel a mű ciklikus egységét. Glazunov motivikus fejlesztési technikája a korabeli orosz gyakorlatból származik. Megmutatkozik a gazdag hangszerelés és a nagy formák kezelése iránti érzéke, amely későbbi munkásságát is jellemzi. A Glazunov műveket a színgazdag hangzásvilág, a megkapó dallamok és a drámai érzékenység egyformán jellemzik, ezért azokhoz a hallgatókhoz is könnyen közel kerül, akik még nem ismerik művészetét.
– baljos –
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk. Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.
Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.
Június 27-én egy utolsó előadásra összeáll a nagy csapat. Színpadon Dolhai Attila, Serbán Attila, Kerényi Miklós Máté, Mészáros Árpád Zsolt…
Bécsi klasszika és romantika világhírű előadókkal: ez a Nemzeti Filharmonikusok Ferencsik bérletének kínálata a 2026/2027-es évadban. Szeretettel várjuk hangversenyeinken!
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!