Tigris és hiéna
Petőfi Sándor: Tigris és hiéna
történeti dráma
A dalszövegek szerzője: Petőfi Sándor - a Tigris és hiéna megírásának idejéből.
Jegyvásárlás
A jegy.hu oldalon jelenleg nincs aktuális előadás
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2013. május 15. szerda, 18:00
„Hogy van, hogy azt a sok gazembert
Egytől-egyig föl nem kötik?…
Talán azért, mert annyi fája
Nincs a világnak, hogy reája
Akasztathatnék mindenik.
Oh mennyi, mennyi a gazember
E földön!… én megesküszöm:
Ha mind esőcseppé válnék,
Negyven nap, negyven éjjel esnék,
S támadna egy új vízözön.”
Petőfi Sándor egyetlen, teljes szövegében fennmaradt színpadi művét, a magyar drámatörténetnek ezt a kuriózumát azért állítjuk színpadra a város újonnan megalakult társulatával, hogy megidézzük az ifjú Petőfit. Azt a kivételes ihletettségű és konok sihedert, akinek a szobra itt áll Sopronban, a róla elnevezett színház főbejárata mellett. És azért idézzük őt, hogy itt és most valóságos kapcsolatot teremtsen vele a játszó társulat és a színházi közönség. Nagyon szeretjük Petőfit. És nagyon szeretjük azt, hogy színházunk az ő nevét viseli.
A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Ez a műfaj diadalmasan uralta a színpadokat hosszú időn át Európa-szerte, különösképp Itáliában és Franciaországban. Magyarországon persze kevésbé, hiszen a hazai konvenciókat a németes, mértéktartóbb polgári elvárás befolyásolta.
Kétségtelen, hogy Petőfi műve kilóg a konvencionális sorból. Az abszolút jó és a végletesen rossz – anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér – csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva. Mindezt elfogadjuk, és azt mondjuk: borzongató mesét fogunk játszani felnőtteknek (és a fiatalabb nézőknek is, természetesen).
Egytől-egyig föl nem kötik?…
Talán azért, mert annyi fája
Nincs a világnak, hogy reája
Akasztathatnék mindenik.
Oh mennyi, mennyi a gazember
E földön!… én megesküszöm:
Ha mind esőcseppé válnék,
Negyven nap, negyven éjjel esnék,
S támadna egy új vízözön.”
Petőfi Sándor egyetlen, teljes szövegében fennmaradt színpadi művét, a magyar drámatörténetnek ezt a kuriózumát azért állítjuk színpadra a város újonnan megalakult társulatával, hogy megidézzük az ifjú Petőfit. Azt a kivételes ihletettségű és konok sihedert, akinek a szobra itt áll Sopronban, a róla elnevezett színház főbejárata mellett. És azért idézzük őt, hogy itt és most valóságos kapcsolatot teremtsen vele a játszó társulat és a színházi közönség. Nagyon szeretjük Petőfit. És nagyon szeretjük azt, hogy színházunk az ő nevét viseli.
A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Ez a műfaj diadalmasan uralta a színpadokat hosszú időn át Európa-szerte, különösképp Itáliában és Franciaországban. Magyarországon persze kevésbé, hiszen a hazai konvenciókat a németes, mértéktartóbb polgári elvárás befolyásolta.
Kétségtelen, hogy Petőfi műve kilóg a konvencionális sorból. Az abszolút jó és a végletesen rossz – anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér – csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva. Mindezt elfogadjuk, és azt mondjuk: borzongató mesét fogunk játszani felnőtteknek (és a fiatalabb nézőknek is, természetesen).
Ajánlatunk
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Kövess minket!
További ajánlataink
Pintér Béla és Társulata: Kabuki Szép
Átrium SzínházCsányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra…
Sacré Cœur : Son règne n'a pas de fin francia dokumentumfilm, 95 perc, 2026 francia nyelven, magyar felirattal
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó…
Hirdetési információ
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
Akadálymentesítés menü
Betűméret növelése
100%
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!