Szegény Dzsoni és Árnika

Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonnyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, az én a tied, te az enyém, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú Boszorka. A gonosz öregasszony rettentő átokkal sújtja őket: ha Dzsoni ember, akkor Árnika kacsává változik, ha pedig Árnika ember, akkor Dzsoniból lesz kacsa. A szerelmesek egyetlen vágya, hogy újra egyformák legyenek, ezért útnak indulnak, hogy megkeressék a Hétfejű Tündért, aki talán feloldhatja az őket sújtó átkot. 

Pájer Alma Virág egyszemélyes előadásában három régi konyhakredenc, tizenkét üveg befőtt és rengeteg kopott képkeret között bontakozik ki Lázár Ervin lírai szépségű meséje a szerelemről, a szabadságról és az állhatatosságról. 

Az előadás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen jött létre. 

Az engedélyek beszerzésében közreműködött a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft.

Író: Lázár Ervin

Bábszínpadi adaptáció: Nagy Orsolya 

Konzulens: Ellinger Edina 

Látvány: Raffai Péter, Kármán Dániel, Szabó Mátyás Péter 

Rendezőasszisztens: Aradi Regina Anna 

Zene: Wagner-Puskás Péter, Teszárek Csaba 

Játssza és rendezte: Pájer Alma Virág