A Gyulai Várszínház és a Forte Társulat bemutatja
Erkel Ferenc: Sakk-játék
Hang és háború
„Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről,
a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
(Erkel Ferenc)
A Gyulai Várszínház elhatározta, hogy 2010-ben, az Erkel-évben rekonstruálja az elveszett művet, amelynek megvalósítására Horváth Csabát és a Forte Társulatot kérte fel. A nyáron elkészült egyfelvonásos táncjáték szövegkönyve Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet.
A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
2010-ben Erkel Ferencre emlékezünk, aki 1810-ben Gyulán született. A Gyulai Várszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy a város nagy szülöttének műveit rendszeresen műsorra tűzze: 1991 és 2007 között Erkel Ferenc összes operáját bemutatta a Kolozsvári Állami Operával közösen. Jelen esetben egy régen feledésbe merült művet konstruált újra az alkotógárda.
A darab története a 19. század közepéig nyúlik vissza. A Nemzeti Színház 1853. február 2-án egy pantomim játékot mutatott be Sakk-játék címmel, amely a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. A szóban forgó táncjáték szerzője Erkel Ferenc volt, amelyről partitúra, szövegkönyv nem maradt fenn, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Erkel Ferenc tehát nemcsak a magyar zeneművészetnek, de a honi sakktörténelemnek is emblematikus alakja. Az előadás zenéjét nagyrészt Erkel szerezte, de a kor szokása szerint felhasznált népszerű táncdallamokat is.
Szöveg: Szálinger Balázs
Díszlet-jelmez: Kentaur