A vendégszereplésre városunkba érkező Miskolci Szimfonikusok műsorán szereplő két nagyszabású művet – különbözőségük ellenére is – több szál kapcsolja össze. Brahms versenyműve és Stravinsky balettzenéje nemcsak terjedelmével, hanem zenei mélységeivel is kiemelkedik a zenetörténet folyamából. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2019. március 26. kedd, 19:30
Műsor:
Johannes Brahms: I. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15.
Igor Stravinsky: Tavaszi áldozat (Le Sacre du Printemps)
Közreműködik:
Balog József – zongora / Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
A vendégszereplésre városunkba érkező Miskolci Szimfonikusok műsorán szereplő két nagyszabású művet – különbözőségük ellenére is – több szál kapcsolja össze. Brahms versenyműve és Stravinsky balettzenéje nemcsak terjedelmével, hanem zenei mélységeivel is kiemelkedik a zenetörténet folyamából. Mindkét darab alaposan feladta a leckét az ősbemutatók közönségének, s míg Brahms csupán értetlenséggel találkozott, addig a Stravinsky-mű premierje minden idők egyik legnagyobb kultúrbotrányát idézte elő.
Brahms első zongoraversenyének gyökerei a XIX. század ötvenes éveire nyúlnak vissza, amikor a szerző egy d-moll hangnemű kétzongorás mű komponálásához kezdett hozzá. Hamarosan felismerte azonban, hogy művészi mondanivalójának kifejtése más kereteket igényel, így végül a versenymű műfaját választotta. Ötven percet meghaladó terjedelmével, Beethovenre utaló zenekarkezelésével azonban a darab eltér a romantikus repertoár kedvelt zongoraversenyeitől. Minden bizonnyal erős hatást gyakorolt a zeneszerzőre a Schumann házaspárral ez időben kötött barátsága is. A középső Adagio tétel valószínűleg Clara gyengéd portréja, de a pályatárs Robert Schumann öngyilkossági kísérletének hatása is tükröződik Brahms partitúrájában. Méretei ellenére is a hagyományos háromtételes szerkezetet követi a zeneszerző. Lemond azonban az öncélú csillogásról, a zongoraszóló sokkal inkább a befelé fordulást és az elmélkedést tükrözi.
„Képzeletemben ünnepélyes pogány szertartás jelent meg: bölcs öregek, körben ülve, egy magát halálba táncoló leányt figyelve. Feláldozták, hogy kiengeszteljék a tavasz istenét.” – emlékezett Stravinsky a Tavasz áldozat, a „Sacre” megszületésének ihlető forrásaira. Szergej Gyagilev balett társulata számára komponált harmadik darabja – a Tűzmadár és a Petruska bemutatását követően – 1913-ban készült el, alcíme: „Jelenetek a pogány Oroszországból”. Zenei anyaga egyértelműen népzenei fogantatású, annak ellenére, hogy Stravinsky mindössze egyetlen litván népdalt idéz a darabot indító ikonikus fagottszóló során. Motivikája alapvetően egyszerű, ám az osztinátó-szerű ismétlések, disszonanciák és váltakozó metrumok, valamint a rafinált ritmusképletek és hangsúlyok hihetetlenül izgalmassá teszik a partitúrát. Gazdagon kamatoztatja kiváló mesterétől, Rimszkij-Korszakovtól elsajátított hangszerelői ismereteit, hiszen a hatalmas apparátusra írott darab valósággal tobzódik a lenyűgözően újszerű zenekari hangzásokban. Párizsi bemutatója szinte „bombaként robbant”, mert sokkolóan modern hangzása és átütő ereje mellett a koreográfia újszerűsége is felkorbácsolta a kedélyeket.
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Miskolc város hivatásos szimfonikus zenekara 2018-ban ünnepelte megalapításának 55. évfordulóját. A közel 90 profi zenészből álló együttes a régió egyetlen professzionális nagyzenekara. Művészeti vezetőjük Antal Mátyás, Liszt Ferenc-, Príma - és Bartók–Pásztory- díjas karmester. Az évente több mint 80 koncertet adó Miskolci Szimfonikus Zenekar egyre erősödő kulturális értéke városának, szerte az országban, sőt országhatárokon kívül is szeretettel fogadja őket a közönség. Az elmúlt 3 évben szerepeltek Párizsban, Notthingham- ben, Athénban, Sisteronban és Ravennában is.
Balog József
A fiatal zongoristageneráció egyik legtehetségesebb tagja. Zenei tanulmányait négyévesen, magántanárnál kezdte, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Schweitzer Katalin tanítványa. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében Krause Annamária irányításával diplomázott. Tanári diplomáját követően a Zeneakadémia zongora tanszakán folytatta tanulmányait Jandó Jenő osztályában. Több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat. A világ három kontinensének több mint húsz országában koncertezett már. Számos felvételt készített a Magyar Rádió és Televízió számára. Első, „Hungaricum” című szólólemeze 2005-ben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat. 2005-ben Fischer Annie-ösztöndíjas, 2018-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
2026. október 10-én különleges zenei élmény várja a közönséget Budapesten: a világhírű zongoravirtuóz, Péter Bence az MVM Dome színpadán adja elő vadonatúj koncertműsorát. Az új show nem csupán friss dalokkal és lenyűgöző zongorajátékkal, hanem minden eddiginél látványosabb vizuális világgal, színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel is készül - ezzel garantálva, hogy ez lesz az év egyik legemlékezetesebb zenei eseménye.
Az est az álmodozás, a szabadság és az újrakezdés eszméjét idézi meg Gershwin, Bernstein, John Adams és Grofé művein keresztül.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
