Verebes Ernő: Pengetangó

Szereplők:

Un compadrito /egy vagány/ – Gerner Csaba
Manuela – Éder Enikő
Gordon /az idegen/ – Gulyás Attila
St. Belba – Kovács Vanda
Fiatalember – Sipos Áron
Lány – Tasnádi-Sáhy Noémi
Homérosz – Sipos Imre
Őrző – Beszterczey Attila

Zene: Cári Tibor
Díszlet: Szvatek Péter
Jelmez: Papp Janó
Koreográfia: Murvai Dávid

Rendező: Tapasztó Ernő

A tangó keletkezése homályba vész. Kreol dallamok, spanyol bevándorlók temperamentumos ritmusai, afrikai rabszolgák rituális zenéjének elemei adják mindazt, ami a ma ismert tangót, mint zenét, dalt, és mint táncot jellemzi. Hevület és halál, a szerelmi „belehalás” érzékisége teríti egyetemes leplét erre a korántsem pesszimista életérzésre, mely meghódította az egész világot. Jorge Luis Borgest, a kiváló latin-amerikai írót egész életében foglalkoztatta a tangó. Ő maga is történetünk szereplőjévé válik, mint „vak Homérosz”, aki egy bordély szalonjában, húrtalan gitárján végigkíséri, vezényli ezt a drámát. Egy fiatal pár – a fiú európai, a lány argentin – egy, már csak romjaiban, és az emlékekben létező szerelmi kegyhelyen találja magát, ahol furcsa, múltbeli figurákkal találkoznak. Őket csak a tangó élteti még, meg a szerelem, amiért ölni is képesek. Vagy mégsem? A kérdést párcserék és párharcok testi-lelki izgalma diktálja, míg a tangó részükké, részünkké nem válik…