A napjainkban virágzó adventi és karácsonyi koncertek szervezői és előadói a műsorösszeállítást illetőn általában két nagy lehetőség között választhatnak. Vagy a kifejezetten karácsonyi tematikájú világi és egyházi művek között válogatnak, vagy egyszerűen békés, ünnepélyes hangulatot árasztó darabokat tűznek műsorra. Természetesen a kétfajta koncepció ötvözése is eredményes lehet. mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2022. Dezember 20. Dienstag, 19:00
A Kodály Filharmonikusok ezúttal az első lehetőséget választottak, amikor Corelli és Csajkovszkij népszerű zenekari darabjait állították egymás mellé. Az olasz barokk és az orosz romantika világa látszólag távol esik egymástól, pedig a dallamosság és az őszinte szenvedély egyformán jellemzi mindkét zeneszerzőt.
Arcangelo Corelli g-moll concerto grossója, közismert nevén a Karácsonyi concerto Pietro Ottoboni bíboros megrendelésére készült. Első kiadása a szerző halála utáni évben, 1714-ben jelent meg Corelli Tizenkét concertót tartalmazó, op. 6-os sorozatának részeként. A g-moll hangnemű darab a Fatto per la notte di Natale (Karácsony éjszakájára készült) feliratot viseli. A concerto grosso műfaj jellegzetessége, hogy nem csupán egy szólóhangszer, hanem egy kisebb hangszercsoport – jelen esetben 2 hegedű és gordonka – felelget az ún. ripieno és continuo szekcióból álló zenekarral. A mű továbbá a concerto da chiesa, azaz templomi concerto típusához tartozik, melynek tipikus négytételes szerkezete itt hat részre bővül. Ezek közül a befejező, 12/8-os metrumú Pastorale a leginkább figyelemre méltó, mely bensőséges nyugalmával és melegségével valóban a Megváltó születésének misztériumát idézi fel. Corelli egyébként olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy földi maradványai máig a római Pantheonban nyugszanak, Raffaelo sírja mellett.
Ki hinné ma már, hogy Csajkovszkij töretlen népszerűségű balettje, a Diótörő, 1891-es szentpétervári bemutatáskor nem aratott egyértelmű tetszést. Maga a szerző is kevésbé sikerültnek érezte, mint korábbi táncjátékát, a Csipkerózsikát. A Diótörő librettója E.T.A. Hoffmann, illetve id. Alexandre Dumas novelláján alapul, melynek cselekményét jelentősen egyszerűsítették a színpadi változat céljaira. Kimaradt belőle a Diótörő herceg előéletét taglaló eseménysor. Csajkovszkij szoros együttműködésben dolgozott a kiváló balettmesterrel Marius Petipával, aki részletes instrukciókat adott a zeneszerzőnek az egyes zeneszámok formai és terjedelmi igényeit illetően. A képzeletbeli német városkában Szentestén megelevenedő történet egy kislány álmait jeleníti meg. Ennek során a gonosz Egérkirály vezetésével támadás indul az díszbe öltözött családi ház és ünnepi ékessége, a karácsonyfa ellen. A megrettent főhős – Marika – a rút, ámde jószívű Diótörő figurától kap védelmet, aki aztán az ólomkatonák serege élén legyőzi az ellenséget. Fantasztikus utazás következik ezután, melynek során előbb a hó birodalmába, majd egy denevérek lakta barlangba vezet az időközben herceggé és hercegnővé átalakult hőseink útja. Az utolsó képben a hókristály palotában találjuk magunkat, ahol egy pompás gálaműsor részesei lehetünk. A történet végén felébredő Marika maga sem tudja, hogy mindezeket a csodákat átélte-e, vagy az egész csak képzeletének játéka volt. Csajkovszkij a huszonhárom részből összetevődő zenei anyagból – még a balett bemutatása előtt – kialakított egy nyolc tételből álló szvitet, melyet hangversenytermi előadásra szánt. Ez a gyakran játszott válogatás remekül tükrözi az egész színpadi mű hangulatát. Dallamgazdagsága, eleganciája és lenyűgözően színes hangszerelése elfelejteti a hallgatóval, hogy a nagy orosz zeneszerző tragikus életét sokkal inkább a lelki szenvedés és a búskomorság jellemezte, mint az önfeledt derű. A partitúra szinte a zenekar valamennyi szólistáját, hangszercsoportját mutatós feladatokhoz juttatja, még olyan ritkán megszólaló hangszereket is szólózni hallhatunk, mint a hárfa, vagy a cseleszta.
– baljos –
Műsor:
Mendelssohn: Hebridák nyitány
Pachelbel: D-dúr kánon
Bach: A-dúr zongoraverseny
Corelli: „Karácsonyi” Concerto Grosso, op. 6.
Csajkovszkij: Diótörő-szvit
Közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel – zongora / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
A Liszt Ferenc-, Artisjus és Junior Prima díjas zongoraművész, Fülei Balázs "De Profundis" koncertjén Chopin, Beethoven, Bartók, Messaiaen és Liszt…
Las Vegas előtt még egy utolsó koncert turné Európában. - A HABANA SOCIAL CLUB zenekar Chavez Alberto Reyessel és a…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
